Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

vénykezést olyan atmoszféra lengi körül, amelyet a világi nem mondhat sajátjának." Ez minden esetre igy van, azonban a mélységek mélyén mégis megvan az az összefüggés, amely első pilantásra talán megdöbbentően hat, de a lényegkutatásnak ebbeli eredménye nézetem szerint el nem vitatható. Ha tehát nem is subjektive, nem is olyan értelemben, mintha Móra Mihály maga is ezt vallaná, mégis objektive, történetfilozófiai világításban lehet úgy érteni Móra Mihály döntő tudományos attitűdjét, hogy ez az egyházi és egyház jogi, másfelől 'a világi és világi jogi gondolkodás történetfilozófiai kapcsolatából adódik. Minden esetre egészen határozót xan lehet áliitani azt, hogy a most tárgyalt mély összefüggések is nagymértékben indokolttá teszik az egyházjog alapos oktatását a világi jogtanuló ifjúság részére-, továbbá, hogy az egyházjog egyetemi oktatásának az a helyes módszere, amely az egyházi és a világi jog kölcsönös összefüggéseire és a kulturhistóriai alapra igen széles körben figyelemmel van. Ebben a beállításban pedig különösen tanulságos tér éppen a világi jogtanuló ifjúság szempontjából az egyházi perjog, már csak-azért is, mert minden eddig történetileg ismert perjogi rendszerben a per lényege dualisztikus, részben személyi, részben dinamikusan dologi, olyan korokban is, amikor még a dinamikus dologi szemlélet egyébként alig volt kifejlődve.

Mielőtt az egyes dolgozatokat ismertetnénk, a perjog vonatkozásá-3a