Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

m

ve- azt a jelenséget, hogy Móra különösen az egyházi perj oggal és ennek a világi perjoghoz való viszonyával foglalkozik nagymértékben, annyira, hogy egyházjogi tudományos munkásságának egyenesen a súlypontját kell abban találnunk, hogy az egyházi perjogot műveli. /Magántanárrá képesitése is: "Az egyházi eljárási jog és története" cimii tárgykörből történt./ Ennek lényegbeli magyarázata meggyőződésünk szerint abban található, hogy a pernek az a legmélyebb eszmei jelentőségű vonása, mely a modern perjogot minden előző perjognál nagyobb mértékben jellemzi: egy olyan kulturhistóriai fejlődésnek a záróköve, mely jórészt az egyházi perjog középkori kifejlődésével kezdődik, set tulajdonképpen az egyházjognak a világi perjogra gyakorolt ez a hatása még átfogóbb történetfilozófiai perspektívába esik. Ezzel a kérdéssel Móra Mihály természetesen nem foglalkozik, nincs azonban minden jelentőség hijján az a körülmény, hogy ő maga is utal, ha nem is a modern perjog, de a modern perjogi doktrina középkori gyökereire: "Érdemes lenne egy külön értekezést szentelni az újabb perjogi doktrina valódi középkori gyökereinek. Miként u.i. pl. a nemzetközi jog első teoretikusai a középkori egyház jogrendszerével tartottak benső kapcsolatot............ úgy az eljárásjog első úttörőit, elméletének megalapozóit sem csupán a XIX. század kétségtelenül kiemelkedő tudós perjogászaiban kell keresnünk." Nézetünk szerint itt sokkal nagyobb- •

32.