Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

ránt nemcsak azzal magyarázható, a­­mit ő maga hoz fel erre nézve. Móra ebben a tekintetben inkább azt te­kinti jelentősnek, hogy az egyházi perjog kialakulására erősebben hatott a világi perjog, mint a világi jog egyéb tekintetben az egyházi jogra. Nem mintha ezt a hatást Móra túloz­ná. ő maga is óvatosságra int ezen a téren: "Ha igaz is, hogy bizonyos közös alapok a két jogterület között még ma is fennálianak, nem indokol­ható a világi perjog felfogásának túlzott buzgalommal átültetése az egyházi perjogba olyan esetben, ami­kor annak előfeltételei nyilvánvaló­an hiányoznak." Egyébként azonban valószinünek látja, "hogy a Codex e­­gyes részeinek megalkotásában viszony lag leginkább a perjog területén ha­­«■ tott a világi rokon jog. Ennek egyik oka.......... a perjognak általában az egyházi jog dogmatikai tartalmával lazább összefüggésében kereshető.Ha a kodifikáció előmunkálatai teljes . egészükben nyilvánosságra kerülnek • majd -itt még csak a kezdet kezdetén vagyunk-, erről is többet tudunk. Nem véletlen különben, hogy az elő­munkálatok közzététele éppen a per­jogra vonatkozó kötettel indult meg-.. Azt is tudjuk............ hogy az egyes per jogi tervezetek némi világi jogi uta­lásokat és reminiszcenciákat is tar­talmaztak." A modern világi perjog­nak az egyházi perjogra gyakorolt ha­tásán kivül azonban, amely Móra sze­rint sem túlságosan nagyjelentőségű, úgy vélem, egy más szempont még jóval nagyobb mértékben és alapvetőbben ér­teti meg velünk -legalábbis objekti­. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom