Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. 03. 13. 3. rendes kari ülés

nyos munkásságában, hogy a különfé­le vallásfelekezetek egyházjogára vonatkozó tudományos szempontok és eredmények kölcsönös figyelembevé­telét követeli és gyakorolja, hanem a szoros értelemben vett kánonjog tudományos művelésének módszerét il­letően abban is, hogy egyfelől hang­súlyozza a jogtörténeti szempontok jelentőségét, másfelől -mint már szó volt róla- a világi jogtudomány alapos ismeretének és önálló művelé­sére való képességének szükségessé­gét az egyházjogi tudomány művelője részéről. Hiszen a kánonjog rendsze­rének kialakulása a római és germán jog, nemkülönben az ókori zsidó jog­felfogás hatása alatt ment végbe, bár -mint dr. Móra Mihály mondja- a kánonjogrendszer is rendelkezett az­zal az önállósággal, mint a többi jog. így egészen természetesnek te­kinthetjük, hogy mind a történeti szempont, mind pedig a világi jogra való tekintet nélkülözhetetlen az egyházjogász- munkásságában. /Dr. Mó­ra Mihály: Házassági kereseti joga köteléki perben az egyházi jog sze­rint. 1941. 4-6.lap/. Ebbe a gondo­latkörbe tartozik annak hangoztatá­sa is dr. Móra Mihály részéről,hogy a nagy összefüggésekre és az alap­vető problémák figyelembevételére való törekvés a jog tudományos művelésé­ből nem hiányozhatik: "A.......... rész­letkérdés teljes megértéséhez is szükséges azt megfelelő keretben el­helyezni. A részletkérdés mivolta nemcsak a jogszelvény tudását teszi elengedhetetlenné, hanem nagyon is a jogrendszer egészének, a jogrendszer alapelveinek ismeretét. Ha igaznak 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom