Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1934-1935, Szeged
1935. február 27. VI. rendes ülése
n határozott körbe tartozó ok -szolgálhatna a doktorráavatás érvénytelenítésének alapjául,ebből még távolról sem következik az,hogy ilyen okok alapján de jure és különösen a magyar tételes jog szempontjából van egyáltalában helye az érvénytelenítésnek /megsemmisítésnek/, vagy ha talán van is, az összes érvénytelenségi okok szolgálhatnak érvénytelenítés kimondásának okául. Hogy az érvénytelenségi okoknak szűk körre szoruló bizonyos eseteiben ki lehet mondani a doktorátus érvénytelenítését, azt a Pázmány egyetemen felmerült egyik esetben /Gálócsi Sándor bölcsészeti doktorátusának megsemmisítési ügye/ az ügy előadója: Plósz Sándor terjedelmes és igen behatóan megokolt véleményében elismerte. Ebben a véleményben egyúttal egy másik ügyre /Singer Artur ügye/ történik utalás»amelyben az egyetemi tanács a doktorjelölt szigorlatát megsemmisítette .Plósz Sándor említett véleményében egyúttal részletesen körülhatárolja azokat az okokat, amelyek megállapítása esetén a doktorátus elnyeréséhez szükséges vizsga, ill.doktori értekezés elfogadása, vagy maga a doktorátus megsemmisíthető. Ezek közé sorolja azokat, amelyeknek fennforgását a megítélés megismétlése nélkül meg lehet állapítani, azonban ezek közül is csak azok a lényeges ténykörülmények szolgálhatnak érvénytelenítés /megsemmisítés/ alapjául, amelyeknek figyelembevétele az illető aktusnál /vizsga,értekezés el
