Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1928-1929, Szeged

1927. október 23. II. rendes ülés

elemét. Ettől eltekintve a domicilium általános fogalma rendszerint a lega­lis domiciliumot is fedi. A kérdés nem­zetközi jogi szabályozásánál épen ezért feleslegesnek tartjuk a legális domi­, , 'Ji cilium külön figyelembe vetelet. Ha elfogadnok is a tervezetnek azt az ál­láspontját, hogy az önkéntes domicilium­­mai szemben a legális domicilium az A. • irányadó, megmarad az összeütközés le­hetősége, ha két különböző jogrendszer Jr statuál ugyanarra az egyénre nézve le­­galis domiciliumot. Ilyenkor a kettő közül a tervezet szerint a tartózkodás i helye, illetőleg annak az államnak jog­rendszere irányadó, melynek területén az illető egyén tartózkodik. Ez vissza­­térés a tartózkodás, illetőleg letele­pülés tényleges állapotának egyedül ala­­pul vehető kritériumához.- ■. ; ■ 9ttk Nézetünk szerint a kérdés nemzet­közi jog szabályozásánál nem egy álta­lános érvényű s minden állam jogrend­t „■ . lU. szere által elfogadott domicilium-fo­­galraat kell fdállitani, hanem az eltérő . ..et szabályozás lehetőségének nyitvahagyá­ra-. savai azt állapítani meg, hogy a jog­űr. szabályok összeütközése esetén a konk­rét esetben melyik domicilium veendő ; '1.­irányadónak. Ez a kérdés viszont a domiciliumnak jO' mint tényleges állapotnak alapul véte­• lével döntendő el úgy, hogy az illető­­nek abban az államban van domiciliuma, melynek területén az ottmaradás szándé­­kával lakik. Ha ilyen értelemben az il­

Next

/
Oldalképek
Tartalom