Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész kar tanácsülései, 1957-1960, Szeged

1959. február 9., II. rendes ülés

1944-ben megvált budapesti állásától és Békéscsabán a hires Réthy­­féle gyógyszertárban helyezkedett el. 1944 októberében a háborús ' események következtében Budapesten rekedt s itt élte át a"főváros ostromát s a válságos időkben nagy önfeláldozással igyekezett, Szaktudását felhasználva, a zilált gyógyszerellátást a budai terü­leten megsz ervezni. 1946 áprilisától az Országos Közegészségügyi’'' intézet.szolgálatába lépett s 1953 májusáig a kémiai osztályon a gyógyszertárak és gyógyszergyárak készítményeinek ellenőrzésében vett részt. Két éven.keresztül oktatói munkát is végzett az Orszá­gos Védőnőképző intézetben, ahol a gyógyszertant tanította. 1953* májusában az Egészségügyi Minise té riuaa Gyógyáruért ékesítő Válla­­lat /Gyógyért./ Analitikai Laboratóriumába helyezte át és annak ve­zetésével oizta aeg. Itt munkatársaival egy olyan gyógyszereilenőr­ző laboratóriumot szervezett heg, amely a legkors^erab műszeres vizsgálatokat is képes elvégezni /lángfotoaétria, polarografia stb./ kieszközölte, hogy a laboratórium tagjai közöl többen bel- és kül­földi vegyész, gyógyszerész és biokémikus kongresszusokon és ván­dorgyűléseken ré sz tv egyenek, /Pécs, Veszprém, Debrecen, Balatorifü­­red, Prága/ ő maga pedig egy cseretanulaányutón vett részt a Szov­jetunióban, ahol több kutatóintézet és laboratórium működését ta­nulmányozta s kimerítően tájékozódott a Szovjetunió gyógyszerósze­­tének egész szervezetéről és annak működéséről s megfigyeléseit i­­dehaza nyilvános előadásokon ismertette. Alapos szervező munkáját az Egészségügyi Miniszter azzal ismerte el, hogy 1956-ban a ”kivá­­ló gyógyszerész” ciaet adományozta számára. 1957 márciusa óta a Gyógyszerész Szakcsoport ” Gyónsz éré szét” cimü havonként aegjele­­no’ szaklapjának felelős s‘zerjesztését vette' át s ezzel - mint ma­gunk is megállapithattűk- a lapot az-eddigi nívót magasan meghala­dó színvonalra emelte. A pályázat beküldése óta lényeges változás történt Dr. Láng Béla elhelyezkedésében, ami további bizonyitéka annak, hogy kiváló szak­mai .felkészültségét milyen nagyra értékelik a szakkörök: a Chinoin gyár felkérte Láng dr-t a készülő gyógyszertechnológiai kutató la­­ooratóriun szervezésére és vezetésére. Ezt a;megbízást elfogadta és Jelenlegi állásától f. hó 15.-én megválik. MegemlítJük még it^, hogy 5r. Láng Bélát á felszabadulás után a Gyógyszerész Szakma 596. sz. igazoló Bizottsága 1946. nov.28.-án ”lgazolt”-nak nyilvánította /408/1946.sz.6/1 melléklet/. Dr. Láng Béla tudományos közleményei. Kémiái irányú közlemények: 11 ilyen irányú közlemény'szerepel a pályázathoz mellékelt dolgo­zatok, illetve különlenyomátok között. ”A Penicillin néhány kémiai vonatkozása” meg 1947-ből származó, az O.K.Í. kémiai osztályán készült, belső használatra szánt, ismer­tetés gépelt példánya, amely abban az időben hézagpótló általános tájékoztatást nyújtott, a penicillin kémiai összetételére, hatására, alkalmazási területére és értékmeghatározására, valamint a. helyes tárolására vonatkozólag. A 3-8, valamint 11-12. sz. mellékletek igen értékes beszámolók és ismertetések, melyek igen nagy analitikai munkát is igényeltek, de nem Jelentenek önálló, kutató tevékenységet. A 13. és 14. sz. melléklet kutató munka a ”Zeitschrift f.anal.Chemie” két önálló különlenyomata ./I957• 1,14-20 és 1957 5»339~347*/ Előb­bi az AsOá- ion térfogatos meghatározásával foglalkozik 0,1 n mag­nézium szulfát-oldat segítségével. E-dolgozatban Láng dr. társszer­zőként fi-erepeL, A közölt eljárás analitikai Jel ént őségé abbaS áll, hogy Fe;+ és" Cu~ “ionok Jelenlétében is alkalmazható, amikor az el­ismerten legpontosabb Győri titrálást nem lehet alkalmazni. T" •: . / . • ■:

Next

/
Oldalképek
Tartalom