Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1965-1966, Szeged

1966. február 15., IV. rendes ülés

Jelentés ■ADORJ.ÜTi CSABA: JVA kérgi felületi bio elektromos tevékenység aéhény főbb jellemzőjének /lambda és nem specifikus, szekunder potensiái ok/ változásai normális és pathológiás /schizophren ehr#/ személyekben komplex vizuális ingerlés hatására, perceptuális probléma negoldásos szituációban'* cimii orvos-biológusi doktori étekezésének 3irálátáról«

tgen tisztelt Orvostudományi Kar! /.

Idorjáni Csaba által benyújtott orvosi-biológus doktori disszertáció airálatát az alábbiakban terjesztjük elő. Bírálatunkat physiologia!

3S psychologiai szempontból közösen állítottuk össze, mivel a disszerjációban is a két szempont a legszorosabban összeszövődik, igy a kérlések különálló tárgyalását nem tartottuk lehetőnek és kellően kifejezőnek.

{ Szerző a 59 gépelt oldal terjedelmű, és ezen felül nagyszámú eredeti cisérleti ábrát és EEO-felvételek fényképeit tartalmazó értekezésé>en témájául tüz-i ki, hogy egészséges személyeken és chr. schizophren >etegeken vizsgálja a lambdatevékenység jelentkezését és viszonyát cisérletesen megszabott perceptuális probléma megoldása során. A Szerző iltal választott kisérleti módszer leheQővé tette a vizsgált egészséges és beteg személyek percepciós tevékenységének megítélését és ízek álapján csoportositását. -Cisérletes vizsgálatai során méri, hogy az egyes személyek a különbőzé .dobén felvillanó fényingerek által- kialakított alakzat peroipiálását ss azoknak a kisérleti rendszerben ismétlődő térbeli elrendeződésének 'elismerését hánysz őri ismétlés után képes teljesíteni. Vizsgálja to'ábbá, hogy ebben a szimultán és szikeesseiv interakciós perceptuális ‘olyámhtban milyen szerepet tölthet be a lambda-aktivitás", illetve lilyen clcktrográfiás jellemzők kisérik.

lz irodalmi adatok alapján a schizophren betegeket Hoffcr-Osmond-féleészttel vizsgálta és ezek alapján perceptuális és nem perceptuális soportba sorolja. A vizsgálatokat összesen 30 egészséges személyen is 18 schizophren betegen végezte el, akik közül az utóbbiakból 8 beég a perceptuális /’’F’/ és 10 a nem perceptuális /:tNPr*/ csoportba tartozott.

L Szerző által választott psychophysiplogiei módszer finomabb megkü,önbÖz'tetést tesz lehetővé a vizsgált személyek perceptuális teljeitményében. Az egészséges személyeket aszerint, hogy a kísérletek -órán az irigefforma felfogását nagy szemmozgásokkal kiséri-c, vagy ztereotipen, szemmlzgások nélkül, mintegy előre megformálva perci»iálja, dominánsan sz emmozgással letapogató /**AV, illetve dominánsan zet erő tip iákban reagálók /nB’V csoportjába sorol’ja.

tz EEGr-rcgisztrátumok elemzése során megállapítja, hogy az egészséges •s nem perceptuális schizophren csoportban a parietialis elvezetéseken vertex-potent iái ok, az occipitalis, illetve parietooccipitalis elégetésekben lambda-szeru tevékenység kísérte a mintát képező szélövén-