Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1965-1966, Szeged
1966. február 15., IV. rendes ülés
ciális fényingőrlés vizuális anal isisét és a perceptuális begyakorlás folyamatot. Eciveti a Szerző annak a valószinüségét, hogy a vertex- á lambda-tevékeaység a felületi elvezetésekben azonos bioelektromos jelenség, eredetüket tekintve azonban különböző nemspecifikus származékok. A két forma szoros interakciója valósul meg a külső ingersorozatok "vizuális letapogatásában". Arra a következtetésre jut, hogy a domináns módon szemmozgásokkal letapogató, általa "kivülről. programozottnak" nevezett személyekben a verfcex-potenciálok a perceptuális tanulás során fokozatosan felhalmozódnak és egyben.-a belsőleg programozott sztereotip percepciót jelzik A lambda-potentiálok pedig külső .változások, ingerek physiologiai tűk röződésci lennének. A dominánsan sztereotipekben reagáló tipusban az EEG-re isztráturnon a vertex-potenciálok feltehetően a sajátmaga által irányított percepció szekvenciáját tükrözik, mig a lamb da-hullámok az inger következtében.a belsőleg meghatározott programtól való eltérés hibajelét adják. A nem perceptuális csoportba sorolt schizophren betegek az/t,A?'r/, a do mináns módon szemmozgássál;tetapogató tipus szerint reagáltak.. A perceptuális schizophrenekben viszont a lambda- és vertex-tevékenység fent ismertetett - összefüggései úgyszólván teljesen hiányzottak és ezt! a perceptuális organizációs zavarokkal hozza összefüggésbe. A. perceptuális feladatok megoldásában az egészséges és nem perceptuális schizophren egyének az inger-idő viszonyok megfelelő változtatása esetén hasonlóan reagáltak. Viszont eltért a normálistól a nőm perc ej tuális schizophreniás■betegek teljesitménye az invariáns mozzanatok i időbeli felfogásában és ,a térbeli elrendeződés felismerése gyorsaságé ban és stabilitásában. A perceptuális schizophren csoportba tartozó személyekben az u.n. pe: ceptuális probléma megoldás kóros volt. Ez az invariáns mozzanat megragadásának, valamint az ingercsoportok egymásutánja sorrendjének, továbbá az elrendeződés felismerésének zavarában nyilvánult meg. Jellemezte ezt a csoportot az egységbe foglalás teljes vagy részleges képtelensége, bizarr,formák alkotása, a korrigáló instrukciók általil befolyásolhatatlansága. \ * A HOD-félc teszt vizsgálat, az elektrofráfiás és psychophysiológiás vizsgálatok eredményeinek Dressz emenő korrelációját állapit ja meg. A schizophrenia alaptünetei között egyes szerzők /Weygend, stb./ az | apercepciós zavart tételezi föl. Ez a feltevés természetesen nyitva hagyja azt a kérdést, hogy milyen etiologiai tényező és milyen pathomechanizmus hozza létre az alaptünetet. Ennek a kérdésnek a vizsgáin tehát orvosi szempontból is érdeklődésre tarthat számot, tekintettel! az eltérő nézetekre. i Ezeknek a kérdéseknek psychophysiológiai és elcktrophysiológiai módszerekkel történő együttes vizsgálata az orvosi psychologia modern J irányzatéihoz tartozik és alkalmas arra, hogy izeknek a folyamatoknak s physiologiai és psychologiai megismeréséhez adatokat szolgáltasson, j
