Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1959. november 3., II. rendes ülés
- 6 -A jövő év első felében azonban minden bizonnyal már az újjáépült klinikán folytatjuk működésünket, ezért kérem, hogy egyetemünk a Szemklinika klinikai személyi létszáma elérése érdekében tegye meg a szükséges lépéseket* Ehhez 2 fő 654 ksz. tanársegédi 1 fő 655 ksz. gyakornoki 7’ 2 fő E 210 ksz# ápolónői 1 fő E 5°7 ksz. mütőszégédi 1 fő E 5^8 ksz# takaritói állások szükségesek# Az orvosi létszámnak klinikai nivóra való emelését az országos szemorvoshiány is sürgeti.,t ? ' '■y-i 1 Rávnay tanár előadja, hogy a Bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel' s úgy véli, leghélyesebb volna, ha a Kar a kérést magáévá tenné és mint elvi kérdést, külön igényként terjesztené fel a Minisztériumba. A Karok a javaslat értelmében határoznak, egyben a klinikai igények felterjesztésével kapcsolatos összesitő jelentést elfogadják. Jane só tanár, mint az Elméleti intézetektől beérkezett igények ősz-1- szesitésére kiküldött Bizottság elnöke, bejelenti, hogy a Bizottságnak már nem volt ideje az érdekelt professzorokkal külön-külön érintkezésbe lépni és igy engedélyt kér arra, hogy itt a kari ülésen tehessék meg az összesitő javaslattal kapcsolatos észrevétele- j iket. ’. Ezek után Hetényi Antal illetménycsoportvezető ismerteti az elméle- jti intézetektől beérkezett igények alapján összeállított javaslatott Karády tanár kéri, hogy az igényében szereplő 2 tanszemélyzeti állást nagyja meg a Kar éspedig úgy, hogy az egyik vegyész számára rendszeresiifcessék, mivel a Minisztóriumtól Ígéretet kapott, hogy amennyiben a kari igények között szerepelni fognak ezek az állások, , reménye lehet arra, hogy meg is kapja azokat. Fazekas tanár ismételten rámutat azokra a nehézségekre, amelyekkel Intézete állandóan küzd és amelyeket már számtalanszor elmondott a kari üléseken, mindezideig eredménytelenül# Legsúlyosabb a helyzet a boncsegéd és laboratóriumi asszisztensi állásoknál, bár a tanszemélyzet tekintetében is igen gyengén van ellátva az intézet. Ezt talán azzal tudja legjobban megvilágítani, hogy ő maga 14 éve nem tudta igénybevenni szabadságát. Az orvosok, mivel sok esetben közép- sőt alsókáderi munkát kell végézniök, ott hagyják az intézetet. Több ízben kérte a Kar megértését és segítségét eredménytelenül. Mig a budapesti intézet - tudomása szerint - az idén 8-, a debrécén,’pedig 2 központi gyakornokot kapott, addig a szegedi intézet egyet sem# Minden évben felhozza a Kar előtt ezeket a nehézségeket, igy most,is kéri, hogy ezeket méltányolva nyújtson segítséget azok enyhítésére. 4 ■<Jane só tanár megjegyzi, hogy a Bizottság alaposan megtárgyalta azj i Igazságügyi Orvostani Intézet igényét és tisztában van azzal, hogw; milyen nehézségek vannak, különösen boncsegédi vonatkozásban. Ott
