Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi kar - tanácsülései, 1957-1958, Szeged

1958. június 10., II. rendes ülés

fornét profo /Debr.I.sz.belkl./: udvariasan kitér.

Petrányi prof* /Debrecen II.sz.belkl./: felveti, hogy Hámori prof.meghivasra áthelyezhető lett volna. "Megjegyzi, hogy tekintettel a pályázat kiírására "más egyetem hasonló professzora pályázatra aligha fog jelentkezni, hiszen a pályázat kiirása már azt jelenti, hogy nem vele kivánja az egyetem a tanszéket betölteni,•.•• ” Ez igy is történt.

A kórélettani tanszékeket vezető professzorok véleményei:

't •

Sós prof* /Bpest/: udvariasan kitér.

Kettyüs prof. /Debrecen/: Hámori*

Donhoffer prof. /Pécs/: Karády, Hámori, Petrányi; Földi Mihályt és Szabó ‘ Györgyöt inkább kutatóintézet v. kórtani tanszék ellátására és vezetésére tartja alkalmasnak; felhivja a figyelmet Perémy Gáborra és Farády Lászlóra; igen melegen ajánlja Andik Istvánt, aki igen alapos és hosszú belklinikái múlt után visszatért a kórélettanhoz és előszeretettel táplálkozási kérdésekkel foglalkozik«

Karády prof. álláspontjáról kimerítően Londonból március 25-én kelt ^inkább magánjellegű levélben" tájékoztatott, de március 25-én kelt ugyancsak londoni levelében hivatalosan is megkért, hogy előbbi levele nyomán is a "II.Beltanszék betöltésére vonatkozó elgondolásomról a Bizottságot hivatalosan tájékoztatni méltóztassék." Karády prof.-nak az a néaéte, hogy mind oktatási, mind kutatási szempontból a kórélettani és a II.Belgyógyászati tanszék összevonása volna kívánatos az ő közös professzorátusa alatt. Egyben helyiségileg is összevonná a két intézményt, amennyiben "a Kórélettani Intézet .... jelenlegi kevés felszerelésével könnyen el tudna helyezkedni a II.bel helyiségeiben anélkül, hogy ez a Bőrklinikával szemben újabb térfeglalási igényt jelentene..."

Leveléből kiérzik a keserű hang, hogy a Kar nem gondolt őreá a tanszéki pályázat meghirdetése, előtt. /Erre a pontra mé^ alább visszatérünk./

De azt is érzem, hogy - amennyiben az összevonás nem volna lehetséges - a II.sz.Belgyógyászati tanszéket is szivesen vállalná, mert igy ir:

"A II.Bel vezetése - és*a beldiagnosztika oktatása nekem semmi nehézséget nem jelentett volna és boldogan vállaltam volna” ezen passzus előtt "nem nagy belgyógyászatot" adnék elő... hanem a diagnosztikára, a vizsgáló módszerekre tanítanám meg őket..."

Egyébként Karády prof. III.25-én kelt levelében személyét háttérbw helyezve a Bizottság által feltett kérdésre a következőképen válaszol: "Azon magyar belgyógyászok /beleértve a tanszékvezetőket is/; akik némi kórélettani tudással is rendelkeznek, véleményem szerint elsősorban: Gömöri, Donhoffer, Petrányi, Magyari, Julesz /?/, Földi és talán szerény személyem. Másodsorban /kórélettani tudás szempontjából/: Bach, • Hámori, Korányi, Kelemen." I

I V- ..

• ---------------------•

Ezekután kívánatosnak tartjuk, hogy, arra a szinte stereotipen visszatérő /Donhoffer, Petrányi, Karády/ passzusra visszatérjünk, miszerint a "Kar, kiirta a pályázatot". A Bizottság legjobb tudása szerint a II.sz. Belklinikái tanszék pályázatának kiirása a Kar ill. a Tanács előzetes véleményének kikérése nélkül történt meg. A Bizottság ezt a maga részéről igen sajnálatosnak tartja, már csak azért is, mert ilyenmódon elesett attól a szokásjogától az Egyetem, hogy áthelyezést, ill. meghívást javasoljon, amint Petri esetében élt is ezzel’ a jogával. <