Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1955-1956, Szeged
1956. május 9., I. rendkívüli ülés
3 -erre a célra beiktatni, á másik ilyen tárgy a psychologia volna, amelyre valóban szükség van, ezt az álláspontot a miniszter is elfogadta. Elsősorban orvosi szempontból, továbbá pedagógiai és ipari' területen. ITémetországban pl. mindenütt vannak képzett psychologusok főleg az ipar területén, ahol a balesetek számának csökkentése ezzel hozható összefüggésbe. Mint már számtalan alkalommal, úgy ezen a tárgyaláson is felmerült az, hogy a középiskolák nem adják meg a diákoknak azt, ami szolid alap lenne az egyetemi képzés számára. Az Eü.Miniszter összeköttetésbe lép az Oktatásügyi Miniszterrel, hogy rendezzenek közös ankétot középiskolai tanárok és egyetemi tanárok részvételével. Az u.n. magántanári előadásokat valamilyen formában vissza kell állítani, erre a formát az egyetemnek kell megtalálni. A fedéseket abszolút mértékben kiküszöbölni^ nem volna helyes; Rendkívül nagyhatású, ha ugyanazt a témát két különböző szakma keretében hallja a hallgató. Végül szó került az államvizsga szükségességéről. A miniszter szerint erre szükség van. Hogy kell-e, vagy nem és hogy milyen tárgyakból álljon, az egyetemek véleményének meghallgatása- utáoi fog dönteni. Az előttünk álló feladatokat a minisztériumi leirat megszabja. E- lőször az egyes tanszékek saját tárgyuk tananyagát kaki felülvizsgálják, majd négy bizottság koordinálja a tananyagot s végül az egész képzés anyagát a tanácsülés vitassa meg. Ozoniczer tanár megköszöni a referátumot. Saját véleménye is az, hogy túlterhelés van, az anyag óriási méretekben növekszik. A túlterhelés nem egyforma mindenkire vonatkozólag. A hallgatók tulnyomórésze igen jo képességű, azonban az érdeklődés hiányában látja a^legnagyobb hibát. A hallgatóság egyrésze nem érdeklődik eléggé s természetesen ezeknek sokkal nagyobb terhet jelent az anyag elsajátítása, mint azoknak, akik érdeklődnek a szakma iránt. Véleménye szerint már a felvételkor a hallgatók szelekciójánál érvényesülni kell ennek a szempontnak: az Orvosegyetemre lehetőleg csak olyanok kerüljenek, akik komolyan érdeklődnek a tárgy iránt és akik éppen ezért hajlandók áldozatot hozni annak érdekében, hogy jó orvosokká váljanak. A továbbiakban áz oktatás folyamán is minden módon igyekeznünk kell a hallgatók érdeklődését minél jobban felkelteni, mert az őszinte érdeklődés megkönnyíti az anyag elsajátítását és ezáltal csökkenteni a túlterhelést. Ugyanilyen szempontból fontos az I. és II.éves tárgyak oktatásakor utalni a klinikumra, mert ez az érdeklődés felkeltését és az anyag c^Sáesyzósét mindig hatásosan szolgálja. A koordináció kérdésében megjegyzi, hogy vannak olyan tárgyak,amelyek igen erősen ölelkeznek s ezeknél erősíteni kell a koordinációt. Pl. a kórélettanban és belgyógyászati propedeutikában vannak olyan fejezetek, amelyek teljesen azonosak, ezeket időben és előadásban egységbe kellene foglalni. tri tanár elsősorban igen örvendetesnek tartja, hogy hosszú terminust szabott a minisztérium a reform elkészítésére. Bizonyos veszélyt lát az anyag túlságos leegyszerűsítésében. Véleménye szerint az anyag megnövekedése nem jelenti azt, hogy többet, hanem, hogy másként kell tudni. Az elméleti alapkiképzésben nem lenne helyes engedményt adni. Olyan alapfogalmak, amelyeket nem sajátítottak el a kezdet kezdetén, mindig homályosak maradnak és ennek súlyos következményei lehetnek. Bizonyos tárgyak beolvasztása nagy
