Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1955-1956, Szeged
1956. április 16., V. rendes ülés
- 3 -A fiatal orvosok legáltalánosabb és legfontosabb problémája: a körzeti orvosi munkájuk megfelelő, minden igényt kielégítő elvégzése* A vidéki körzetekben dolgozó fiatal orvosok általános véleménye az, hogy az egyetemről frissen kikerült orvosok felkészültsége még nem megfelelő ahhoz, hogy teljes felelősséggel a korszerű betegellátás igényeit teljesen kielégítsek* Ennek két lényeges oka von, Az egyik, hogy az oklevél megszerzése megfelelő kórházi gyakorlat hiányzik, elsősorban a négy alapszakma tájNáletén, de hiányzik pl, fogászati vona tkozásban is, A másik körülmény egyetemi oktatásban rejlik, Köztudomású, hogy az egyetemi oktatás a% utóbbi években igen sokat fejlődött, hogy az egyetemek oktatói jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy sz oktatás minél gyakorlatibb jellegű legyen. Illetékes szervek előtt jól ismert, hogy oktatóink az eddiginél jóval több időt szentelnek ás jóval többet áldoznak azért, hogy az oktatás minél eredményesebb legyen* Ennek ellenére a fiatal orvosok úgy érzik, hogy az egyetem még mindig nem késziti elő őket kellő mértékben a gyakorlati munkára, Eőleg a szülészetben? nőgyógyászában, csecsemőgyógyászatban és fogászatban érzik ennek hiányát. Egyik legnagyobb hiányosságnak azt tartják, hogy a körzeti orvosi teendőkről, a táppénz behelyez esi munkáról és annak f ontosságáról ? helyes végrehajtásáról, a körzeti orvosi adminisztrációról úgyszólván semmit sem hallanak. Az egyetemen tanulnak gyógyszertant azonban a klinikai szakokon a reeeptura tanitását, a gyógyszerek rendelésének és hatásmechanizmusuknak. részletes ismertetését sok esetben nem tartják kielégítőnek. Hiányoljak azt is, hogy az újonnan meg jelnő gyógyszerekről, azok rendelési módjáról, hatásmechanizmusáról nem tájékoztatják őket, tájékozatlanságukat fokozza, hogy az azelőtt bevált gyógyszerismertetők elmaradnak, A fiatal orvosok helyzetének tanulmányozásából kitűnik, hogy elsősorban azok a fiatalok állják meg jól a helyükét, akik bizonyos gyakorlat után kerülnek ki a körzetbe. Akár az oklevél, megszerzése után volt alkalmuk klinikán vagy kórházi osztályon gyakorolni, akár hallgató korukban volt "lkalm.uk klinikára, vagy kórházi osztályra érte^nistaként bejárni,akár. e mcntőluaél bizonyos gyakorlatot elsajátítani. Meggondolandó, hogy ne javasoljuk-e a^minisztériumnak, hogy tegye lehetővé a medikusok számára, hogy ismét bejárhaggraaak kórházainkba gyakorlat megszerzése végett, ■ Az a tény, hogy a kellő gyakorlat az orvosok helytállását nagymértékben elősegíti, felveti azt a kérdést, hogy helyes-e a fiatalokat a diploma^ mogsz erzéa# után közvetlenül falusi körzetbe irányítani? Jelenleg amikor még sok ez üres körzet, kétségtelenül szükséges az üres körzetek betöltése az éppen rendelkezésre álló orvosokkal. Ez nem is jelent különösebb veszélyt olyan esetekben, amikor a fiatal orvos idős, képzett, tapasztalt orvos mellé kerül, akár városi körzeti rendelőbe, akár nagyobb faluba,^Problematikus azonban a járási székhelytől, kórháztól, rendelőintézettől távoleső helyekre fiatal orvos irán;yitás3, mert a bonyolultabb esetekben gyakran magára maradhat. Éppen ezért fiataloknak közvetlenül a diploma megszerzése után falura küldése csak szükség viiegoldásnak tekinthető, ómig az összes falusi körzeteket be nem töltik, 1 g" Gz megtörtént, akkor lehetővé kell tenni, hogy a leendő körzeti orvosi ok huzamosabb időt töltsenek el kórházban es legalább a 4 alapszakmában szerezzenek kórházi gyakorlatot. Ezen kórházi gyakorlat idejét kb, két oViF0 gcrveznők, ennek eltöltése után foglalja el a falusi körzetet, Mi- 1956-ban valószínűleg betöltik a most végző fiatalokból és a kórh&zak, klinikák másoSarvosi karából az összes üres körzeteket - ezért javasolyiiK: 1957-től kezdődően a körzeti orvosi munka megkezdése előtt a neoüves rórhazi szakmai gyakorlatot.
