Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged

1954. május 28., IX. rendes ülés

- 11 -1. Az egyes intézetek a korábban benyújtott tervek szerint végezték a tud.köri hallgatók kiképzését# Az előirányzott anyagot nagyobb­részt sikerült"elvégezni# Helyenként mégis szükségessé vált bizonyos eltérés a tervektől részint az évvégi vizsgákra való előkészületek folytán, részint olyan okból, hogy a tudományos köri munkát az in­tézetek más feladataival kellett összehangolni. Szükségesnek látszik evvel kapcsolatban hivatkozni arra,hogy az eredetileg a tud.köri oktatásra előirányzott és kilátásba helyezett összegeket nem bocsá­tották rendelkezésre és a nem jelentéktelen kiadások a rendes inté­zeti átalányokat terhelik. 2. örvendetes jelenség, hogy a kezdeti létszám az év folyamán alig csökkent. A kimaradt 5 hallgató egy része más egyetemen folytatja tanulmányait, másrésze rendes tanulmányaira és a szükséges idő hiá­nyára való hivatkozással maradt távol. A hallgatók túlnyomó többsége nagy igyekezettel és érdeklődéssel vett részt a kiképzésben; a rend­szeresen mulasztók száma csekély. Ez utóbbiak tanulmányi elfoglalt­ságukat hozták fel magyarázatul*’ Az utolsó másfél hónapban a részt­vevők mentesítésüket kérték a vizsgái előkészületekre való hivat­kozással. Helyenként ennek ellenére vállalták a résztvevők a részük­re tartott külön tud.köri vizsgán való részvételt /pl. a Műtéttani intézetben 8-ból 6 hallgató/. Mindenesetre célszerűnek látszik a következő évi tantervnek olyan beosztása, mely a vizsgák kezdete előtti hónapot már nem veszi tekintetbe. 3« A tud.köri felvételeket megelőző felvilágositó és propagandamunka javitása indokolt volna. &z utolsó év e tekintetben lényegesen ked­vezőbb, mint a megelőző. Tekintettel az intézetek korlátozott befo­gadóképességére, kivánatos volna, hogy az általánosan irányadó osz­tályszempontok figyelembevételével a tanulmányi előmenetel, a rá­termettség, a tehetség volna az irányitó szempont. A propagandának csupán a tud.köri munka előnyeit célszerű exponálnia és nem szol­gálja a kivánt célt, ha olyan hallgatókat beszél rá a részvételre, akikben nincs meg az erre mxatigjaaadfl való igazi hajlandóság. 4# A folyó félévben a tud.körök 2 szakülést tartottak, melyeken - a résztvevők saját munkálataikat ismertették. Az 1934.évi márc.4— én tartott ülésen ^zegi G-ergely "Az oxygén-szegény légkör hatása a patkányok anyagcseréje" cimen tartott előadást és igen figyelemremél­tó kísérleteit ismertette. Szegi 2 pályamunkán kivül további 2 ki­sebb témában vett részt és felajánlást tett a Pártkongresszusra is. Fekete Sándor és Nagy Endre a bacterium lysogenesis kérdéséről számolt be önálló vizsgálatok alapján, valamint részletesen össze­foglalták a vonatkozó irodalmat. Ácsai Pál "A 17-ketosteroid ki­ürítési vizsgálatának jelentősége a belgyógyászatban" cimen tartott előadást. A második - április 28-án tartott - ülésen Neumann Péter xa Kellin pharmacoliájárói számolt be önálló kísérletei alapján;’ előadását élénk vita követte. Schneider Imre "A szövettani rögzitők hatása a histochemiailag kimutatható cholinesterase aktivitásra" cimen ismertette igen szép és exkt módszerekkel végzett vizsgálatait, Király József "A dinitrophenol hatása az izolált békaszivre" cimen számolt be kísérletes vizsgálatairól. Kiemelkedett az előadások közül Kőszegi Béla ^.éves hallgató előadása a Kórbonctani intézet tud. köréből: "Újszülöttek cytomegaliás zárványtestbetegsége" cimü elő­adásában Magyarországon először észlelt és igazolt kórképről számolt be, mely a világirodalomban is nagy ritkaságnak számit. Figyelemre­méltó, hogy a nagy anyagön végzett vizsgálatokat önállóan végezte. Szabó Ibolya a staphylocoscus phosphatase aktivitásának kimutatásá­ra alkalmas táptalajokat mutatott be és Jánosik Bertalan "Coli­törzsek elkülönitése sorbit-fermentálás alapján" cimen tartott be­mutatást élénk érdeklődéstől kisérve. A szakülések mutatják meg leginkább a tud.köri munka eredményessé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom