Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1952-1953, Szeged

1952. december 19., IV. rendes ülés

- 5 -korlati anyag súlyponti kérdéseit. - b/ A gyakorlatvezetők a megadott szempontok alapján a hallgatókkal tanulókör szerűen átveszik az anyagot#

0/ A gyakorlatokon a gyakorlatvezetők a hallgatók feleltetése alapján meggyőződnek azok tanulmányi színvonaláról és a felmerült hiányokat és problématikus kérdéseket a konzultációkon kollektive, azon kiviil pedig bármely időben egyenkint is megbeszélik velük. A gyenge előmeneteld hallgatókat és a szakérettségiseket kifejezett megkülönböztetés nélkül ugyan, de fokozottabb mértékben segitik a vizsgára való előkészítésben-, újabban beiktatott vizsga előkészítő konzultációkon.

d/ Az előadások befejezése után az elméleti órák idejét is az előkészítésre használjuk fel# A gyakorlatvezető tanszemélyzet áttanulmányozza a Felsőoktatási Szemlében a vizsgaelőkészítéssei kapcsolatban megjelent magyar és szovjet cikkeket, hogy az általánosítható tapasztalatokat felhasználhassa# /Pl.ilyen cikkek: 1952. májusi számban: I.B.Ribakov: Az I.évi tapasztalatok alapján készítsük elő az évvégi vizsgákat.

1952.októberi számban: Szalay László - Ketskeméty István: Az elsőéves hallgatókkal való foglalkozás módszereiről, stb...

1952.novemberi számban: Könyves Imre, Varga Miklós: A Szerves Kémiai Intézet oktatói készülnek a félévi vizsgákra.

Horváth József: Hogyan készitik elő a félévi vizsgákat a budapesti Eötvös .Loránd tudományegyetem Jogi Karán./

2#/ A nevelés kérdése#

1 neveles kérdése szorosan összefonódik az oktatással. Az oktatószemélyzet mind a négy Intézetben jelentős nevelő munkát végez. Esetenként méltatják a szovjet szerzők érdemeit egyes tudományos felfedezéssel kapcsolatban, továbbá az elméletnek a gyakorlatban történő felhasználását is kihangsúlyozták. Az egyes hallgatók fogyatékosságainak kiküszöbölésére igen nagy gondot fordítanak.

I^y pl« ©gyes hallgatóknál a feleléssel kapcsolatosan bizonyos gátlások tapasztalhatók, aminek okát a túlságos szerénység, önbizalom hiánya az előadótól való indokolatlan félelemben látjuk. Ezeket a hallgatókat az oktató személyzet a tanulmányi felelősök, illetve osztályfőnök egyénenként győzik meg arról, hogy a gátló érzéseket miképpen kell leküzdeni, fokozott önnevelés, önfegyelem által és egyben megfelelő buzditást és lelkesítést adnak nekik. Különösen vonatkozik ez a szakérettségisekre. Bár vannak egyes szakérettségizettek, akik társaiknál sokkal jobb tanulmányi eredményt és szorgalmat mutatnak. Ezeket a hallgatókat a gyakorlati órákon, konzultációkon nyilvánosan megdicsérjük, abból a célból, hogy az egyesekben túltengő kisebbségi érzést ezzel is csökkentsük. Ami a kifejezett politikai erkölcsi nevelést illeti ezt az előadók és gyakorlatvezetők az oktatásnak Marxista-lenini szellemben való végzése revén hatják végre. Ezt a célt szolgálják Pártunk Központi Vezetőségének 1952.okt.25-i határozata értelmében Sztálin elvtárs uj müvének, az Sz.K.P. XIX.Kongresszusa beszámolóinak és határozatainak az állami oktatás minden területén való feldolgozása. A tananyagot már ismeretesen december és február hónapokban 4-4 héten át külön szeminárium keretében dolgozzák fel. a szemináriumokon úgy a vezetők, mint a hallgatóság lelkesen részt vesznek. A tarqpanyag zavartalan és sikeres feldolgozása érdekében kijelölt ellenőrző szervek működnek, belátva az anyag feldolgozásának politikai, ideológiai és kulturális jelentőségét.

5«/ A folyamatos tanulás kérdése.

A folyamatos tanulásra való nevelés, szoktatás egyben a köteleség teljesítésre, rendszeres kitartó munkára való ösztönzés is.

A hallgatók a félév során igyekeztek folyamatosan tanulni, a leadott anyagot lehetőleg minden nap átvették és ennek ellenőrzését az egyes DISZ csoport Vezetők végzik.

Megállapíthatjuk, azt,hogy a mostani évfolyam első félévi munkafegyelme sokkal jobb,mint az elmúlt évié.