Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1949. október 5., II. rendkívüli ülés
- 2 természetfölötti "él et erő “-nek tula jdoni to tták * Pavlov nem hitt ilyenben és tisztában volt, mit Jelentene az, ha az emésztési föl ve matok menetét fel lehetne dériteni és azoknak tudományos magyaílzatdt adni. Azt minden paraszt tudja, hogy a marha füvet eszik Xq ho<*v ez a fü trágya alakjában visszatér a földekre, ami által a gabona növekedése gyorsai, de ho gy közben mi történik, azt csak a tudomány deritheti ki, és ha kiderítette, eszközt nyer a folyamatok irányitlsára. Ekkor határozta el Pavlov, hogy kutatni fog. ^vorsan befejezte a szemináriumot; a theologiot az egyháztörténetet a fe edésnek adta át és 1870. őszén a pétervári egyetem természettudományi facultásóra iratkozott be. Első kísérletes munkáját még egyetemi hallgatá korában végezte, amikor Afanassiewel a hasnyálmirigy működésének idegrendszeri szabályozásáréi készített munkájával a pétervári egyetem aranyérmét nyerte el. Ezzel a munkájával leoett a 25 éves Pavlov az élettan arna területére, amelynek később reformálé ja lett. Ismereteinek gyaranitására Kémetoraságban Ludwig és 7Teidenhain intézeteiben végzett tanulmányokat. Az egyetem elvégzése után az orvosi-sebészi akadémián tanult tovább. Rövidesen átvette Botkin professzor therápiás klinikáján a kísérleti laboratérium vezetését. Botkin neves klinikus és tudés volt, aki Claude Bemardnál éa Ludwignál járt és hazajövetele után klinikáján kísérleti laboratéri.umot létesített. SZük szoba volt, kőpadlévai és deszkafalakkal. Botkin gyakran látogatta meg és ezeknek a beszélgetéseknek is sokat köszönhetett Pavlov. Pavlovot az emésztés folyamata c'rdeklte. Azt tűzte ki magának célul, ogy a tápcsatorna különböző helyeiről hogyan tudna tiszta állapotban emésztőnedvekhez jutni és azokon az emésztés folyamatát közvetlenül tanulmányozni. Addig ezt csak úgy tudták csinálni, hogy kilyukasztott csövecskéket helyeztek tápanyagokkal megtöltve a gyomorba és időnként ki-kihúztak egyet. Vagy fonálra erősitett szivacsot nyelettek és azt húzták ki bizonyos időmulva. Beaumont Kanadában /Alexis Saint-Martin/ /billentyüképződés/, Beim Béősben gyomorfisztulás embert észleltek és tanulmányoztak. /#a valamelyik belső üreges szervünkön betegség vagy erőmüvi behatás /szúrás, vágás stb./ folytán nyilás keletkezik, az ilyen nyilást orvosi nyelven fisztulának nevezik/. Ez vezette 1842-ben Bassow moszkvai sebészt arra, hogy kutyákon mesterségesen állitson elő fisztulákat. Sikerült is így sokat megtudni a gyomornedvről, de zavaré volt a táplálék és más nedvek hozzákeverődé se és az eljárás a gyomornál mélyebben fekvő szervekre /. 1879-ben Pavlov állandó hasnyálmirigy fisztulát léteöitett olyan mádon, hogy'a csatornának a bélbe szájadzé részét egy kivágott bélrésszel együtt kivartta a hasfalba. A nyílásba dugóval lezárható ez-st-, 'ÍV eg-, vagy gummicső volt helyezhető. Az állatot a műtét után gondos ápolás alá vették a "kutyaklinikán" s ez zavartalanul élt tovább a csövecskével a hasában. A kisérlet tartama alatt kivették a dugét a csőből és üvegtartályt helyeztek alája, amelyben febbgták és megvizsgálták az emésztőneveket. így volt megállapítható, ’ ogy a lenyelt táplálék hogy halad előre és hatására milyen nedveket választ el az emésztőrendszer. Sikerült az ilyen módon operált állatot hosszú időn át életben tartani és igy az eddigi akut kísérletekkel szemben a vizsgálatokat ép és egészséges állaton végezni. Kiséri ételben kimutatta, hogy a hasnyálmirigy idegbehatás: a bolygéideg behatása alatt áll. Később angol kutatók kimutatták, hogy vegyi inger, as u.n. sellretin is hat a hasnyálmirigyre. A fistula metódussal kitt alkalom nyílott a hasnyálmirigy nedvének a tanulmányozós'ra és Pavlov érdeme, hogy a hasnyálmirigy u.n. fermentumait pontosan megismertük és emellett uj fermentumokat is felfedezett. ,/El is nevezték fermentvadásznak/, fedezte fel az első olyan anyagot, amely egy fér iont működését mozdította elő: a "fermentek fém ént Jet" /ahogy akkor elnevezték/: az enterollinasét. Igazi célja mindég az
