Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1962-1963, Szeged

1963. március 1., V. rendes ülés

- 9 -ravezetőnek, mert a Bizottság olyan kategorikus álláspontra helyezkedett, amit véleménye szerint nem fog megváltoztatni. Az nyilvánvaló volt, hogy a Kar többsége is e kérdésben a Bizottság álláspontjához ragaszkodik. A maga részéről továbbra sem ért egyet a Bizottság véleményével, elsősorban azzal, hogy a Bizottság egy személyt javasolt alkalmasnak a tanszék betöltésére, a többi négy. pályázótól pedig a jelölést megtagadta. Ezzel nem a Bizottságnak és a Karnak az álláspontját vitaja, hogy a javasolt személy, aki hosszabb ideje dolgozik orvosi és biológiai szakterületen, nem alkalmas első helyen való jelölésre, hanem azt, hogy a többi pályázó nem felelt meg egyáltalán a jelölésre, bár tudományos vonatkozásban produkáltak annyit, amivel bebizonyították, hogy megfeleltek volna azoknak a feltételeknek, amelyek jelölésre alkalmassá teszik őket. Fenntartja azt a véleményét, hogy a Karnak a saját assziszrenciájával szembeni megnyilvánulása nem volt helyes. Sajnálatosnak tartja, hogy személyes szimpáthia vagy antipáthia befolyásoljon valamely döntést. Megérti mindazok aggályát, akiknek problémát okoz, hogy az Egyetemi Tanácsnak lehetőség szerint támaszkodnia kell a Karra. Ezt az álláspontot sohasem vitatta. Utal azonban arra, hogy a Párt azon az állásponton volt, amit a Minisztérium is támogat, vagyis nem kötelező, hogy az Egyetemi Tanács állásfoglalása megegyezzék a Kar állásfoglalásával. Természetesen kívánatos és jó, hogy a-véleményekben hasonlóság és harmónia van. Hasonlóan kivánatos, hogy az Egyetem állami vezetésében és társadalmi szervei között jó kapcsolat és harmónia legyen. Utal továbbá arra, hogy az elmúlt évben, a pályázatok beadásakor senki sem akadt, aki annyira abszurdnak minősítette a pályázatokat, mint ahogy az a Bizottság állásfoglalásából kiderült. Senki sem biztatta a pályázókat személyesen, de a Karnak nem egy tagja többet tett egy-egy megnyilvánulásával a pályázók felé. A bizottsági vélemény megfogalmazása is eltér attól a szokásos hangnemtől, amit a bizottságok az elmúlt években igyekeztek megállapításukban kifejteni.

Szilárd elvtárs végül megismétli a kari ülésen elhangzott javaslatát, amely szerint továbbra is akceptálná érdemei alapján Dr.Kiszely Györgynek első helyen való jelölését. Második helyen javasolja Dr.Földes József és Dr.Biczók György kandidátusokat jelölni. Nemcsak a maga és pártszervezet, hanem a tanári Kar más tagjának véleménye szerint is, ha az utóbb emlitett két személyt aequo loco hoznánk javaslatba, tudományos publikációit tekintve és sok más vonatkozásban is a mérleg kettőjük között Földes docens javára billenne. Harmadik helyen pedig Gellért József dr.-t javasolja jelölni. Pórszász docens mellett azért nem kiván szólni, mert az ellene lefolytatott fegyelmi eljárás és annak eredménye ellene szólnak annak, hogy ő egyetemünkön tanszékvezető legyen.

Végül kijelenti, a pártszervezet mindig arra törekedett, hogy kompromisszummal, vagy anélkül közös nevezőre hozza az államvezetéssel véleményét, javaslatát. Kéri az Egyetemi Tanácsot, hogy amikor ebben a kérdésben állást foglalnak, tegyék az általa elmondottakat mérlegelés tárgyává.