Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár

1944. május 25., IX. rendes ülés

~ 3 -vallástanitónak /és nevelőnek/ általános lelki, vonásairól, személyi - segerol es egyéniségéről van szó, arról as imponde rab iláró1^ ami a módszeres és tudományos képzettségen túl űrök alakító hatást biztosít a valódi nevelőnek. 1 sorokban meggyőző lélektani felvilágosítást nyer - netünk arro^, még pedig a szaktudomány alapján, amit minden növendék homályosan érez;, hogy nem csupán az ismeretközlés teszi a nevelőt vagy a fegyelmezés mufogásai stb„, hanem a mindezek mögött álló s rajtuk atsugárzó egyéniség szellem és jellem. Ez az ami "Herz zu Herzen schafft" Goethe szava szerint. Kiss Tihamémak egyik érdeme, hogy rá - mutat erre a humánumra, mint a magasabbrendű nevelés egyik fontos alapfeltételére és vizsgálja, keresi annak lélektani összetevőit. nagyon * fontosnak tartom, hogy ezen összetevők közé sorozza a nevelendő gyermekemen tudományos megismerését is és a rendszeres megismerésre útmutatással szolgai. A fentebbiekben az oktatás személyiségi hatótényezői - ről emlékeztünk meg kiss Tihamér fejtegetéseiben, a "tárgyi" eszközökről még nem szóltunk. Ezeknek /a tananyag, a tantárgy, a könyvek, ebben az esetben a "káté"/ megvilágítása a módszer érdeledben szintén erősen átszövődik a lélektan szempontjaival. Szerzőnk valóban alapos és min - den igényt kielégítő munkát végzett, mikor az_oktatás módszerének lé - lektanát kidolgozta. /V.ö.4./ - - - - -ugyanebben a csoportban foglalnak helyet Kiss Tihamémak a kiásszikai_humanizmusnak_pedagógia-tőrténétéré vonatkozó tanulmányai

/l. es 2./. A francia nevelés történetét tárgyald ez a két tanulmány monografia-szerű részletességgel és elmélyedéssel mutatja be a XVI. szazad szellemi életét s ebben a keretben egy nevezetes, bár kevéssé ismert humanista szellemi alakját. Minthogy e korban a humanista tudományos és a nevelésügy, valamint az iskolaügy szorosan összekapcsolódtoik s majdnem egye i, jelentettek, azért a kor pedagógiai törekvéseinek ra^záu legjoboán a humanisták világában latjuk tükröződni. Kiss Tiha - uie._ említett ítét munkája az oktatás történetének egy korszakát mutat - ja be s így alkalma van az oktatási módszer kérdését újra tanulmány tárgytennie. Emellett kiemelhetjük, hogy a francia renaissance egyid. nevezetes szellemi alakjának lefévre d’Etaples-nek életét és munkásságát élénken, vonzó de mindvégig tudományos módszerrel írja meg.

A megemlékezés melegsége nem rontja le a szerző szellemtörténeti törekvésének értékét, mikor a humanista tudós helyét kijelölni törekszik a kor mozgalmai között és jelentőségét, valamint hatását méltatja.

Legfontosabbaknak azonban Kiss Tihamér eddigi munkásságában