Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár
1944. március 22., Bizottsági ülés
^ogíaláskori leletek elmen.Nekem ezen a helyen kötelességem ezt a tényt kihangsúlyozni annak hozzáadásával, hogy Bodrogi tanitványa Köble József,a mesterétől örökölt önzetlenséggel és lelkesedéssel a Bethl9náKo11égiumban elsajátított szellemben dolgozik és figyel tovább ebben az irányban is.Ennek köszönhetjük^felenyedé jelképes lóvas tenetkezés maradványainak megmentését.-A honfoglalás korának ornamentikája,mint ezt Fettich is megállapította,tele van ősi jelentésekkel s az európai egyénitő művészettel ellentétben,egy mágikus életegységbe kapcsolódik és közösségi jellegű.Minden, amit a honfoglaláskori sírokban leltek,azok diszitése is mély tartalommal megtöltött világképei egy ősi szemléletnek.-Amit László ebben a dolgozatában a honfoglaló magyarok ábrázoló művészetéről ir,kiesik a cimben jelzett körön,de hogy eljusson a Szt.László-legendának falképekben ránk maradt ábrázolásaihoz, a kisbényi/EsztergVom m./oszlopfőből kiindulva,a csernigovi vadászkűrt jelenetein,Hunoron,Magyaron, a regensburgi vállkövön,a böngöspusztai,egy aradmegyei és egy dániai aquamanileben a régi magyar vadászmágiának plasztikában v^ló 3ir^n€sul^°magyarázza ,majd kitér az eresztevényi kengyel asszimetrikus>#~ebben tfs társaiban a lóvaglás technikájának magváltozását látja.-Mondanivalóifea bekapcsolja a Szt.László-legendát. Ennek értékes történeti háttere van.A Tolstoj-Kondakov-fóle Russkija Prevnooti III.k.bírálata rendjén Nagy G-éza rámutat az Eremitage egyik szibériai aranylemezére,amelyen fához kötött két ló,alatta félig fekvő nő,előtte kisérá,aki a lovak kantárszárát fogja,a fán felakasztva tegez lóg,kihangsúlyozza ennek a jelenetnek a Szt.Lászlólegendábal való kapcsolatát s egyenesen megmondja,hogy ennek pogány— kori előzményei vannak.-Fettich ujitotta fel Nafcr Gézának ezt a pompás meglátását.László pedig a hozzáférhető adatokat gondosan összegyűjtve s mérlegre téve,előzményeit ő és a honfoglalás kora előtti időkben keresi/Kul—obai kurgának szkita leletei,Chimreva mogilai leletek/ a legendaábrázolásnak azt a jelenetét pedig,hogy a lány a Szt.Lászlóval küzdő kunnak a lábszárába vág,párhuzamba hozza az állatfékezésnek az Achiliés-sarok elvágásával összefüggő módjával.-A legenda elterjedését a gyepüvonallal kapcsolja s nem tarja krizárt— nak,hogy népünknek a gyepükön való állandó harsával függenhk össze. 28.A koroneói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge .Meg .jelent német fordítással 1943-ban mint az Arch.Hung.XXVII.k./A magyar rész külö^is megjelent még 1941-ben/ 198 l.gl kép és 19 t.-val.-A simák és mellékleteinek aprólékos,pontos leírása után megrajzolja a temetkezés módját,kijelöli a mellékletek régészeti helyét.Ebben az aprólékos munkájában jó kalauzul szolgált neki a megboldogult Móra Fe- 13 -