Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

"néprajzosok", akiknek jelentékenyrésze épen a földrajzi műveltség felől jött.Bizonyára része van eb- _ ben Teleki Pál nagy egyéniségének, aki a lelkesen köréje gyűlő tanítványokat a tájkutatás és népismeret felé tudta irányítani. Amilyen örvendetes a szakemberek megszaporodása Teleki Pál patronátusa alatt, másrészről nem tarthatjuk szerencsésnek a szellemtudományok—nevelte, humanista, irodalmi, filozófus iskolázottságu ethnografusok teljes háttérbe-szorítását. Egyetlen betöltött tanszékünkön, néprajzi múzeumaink élén /ez a leginkább megérthető/, legfőbb ethnografiai folyóiratunk szerkesztésében, a kutató intézetekben, tanársegédi állásokban a tárgyi néprajz eminens képviselői ütaek. Méltányos és a tudomány érdekeinek megfelelő volna, « ha legalább a paritást elérné ezen

a téren is a tudománypolitikánkban háttérbe szoruld szellemi néprajz és egyetemünkön olyan ethnografus - kapna kinevezést, aki az igazság mérlegét helyére billentené és a ~-iszellemi néprajz felől közeledve tudománya egész körét képes lesz eldad ni és művelni. Az egyetemre egyetemes tudomány való, az öncélú tárgyi, néprajz művelésének igazi helye a __ múzeumokban, kutató intézetekben van. Ha kizárjuk egyetemeinkről a szellemi néprajzot és az ethnografia módszereiről való gondolkozást az

egyetlen budapesti tanszékre korlá-