Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

azonban nem jelent okvetlenül szintézis-befolyásoló fontosságot egy rész-diszciplina javára, annál in-» kább nem, mert a tárgyi rész terje* *» delméből legalább negyven százaléko t^kell vonni a nagyszámú ábrák miatt. A négy kötet szellemi vezére, Yiski Károly, bevezető, módszertani tanulmányában meglehetősen ridegen kettéválasztja a néprajz szellemi és tárgyi részét /i.h*14/* Elismeri

"* _ i Ül f j

azonban /24/, hogy "a kettő jelenségei természetesen sokszorosan öszszefüggenek egymással, mint a nép

kerek világának együttes tényezői.”

■««*

Mikor aztán arról van szó, hogy a néprajznak, mint a műveltségtörténethez közelálló diszciplínának a

T>. r ,

jelen népállapot megismerésén kivül minő távolabbi lehetőségei nyilnak,

, <• i .

ő is a szellemi rekonstrukcióra veti a súlyt: ”A néprajzi vizsgálódás mintegy föltámasztotta halottaiból az ősembert • •• Föltárult az ősi lelkivilág. a kezdetleges lelki élet* Napvilágra kerültek az ősi hiedelmek, a hit csirái, a logikus gondolkozást megelőző formák, a vélekedés és cselekvés kezdetleges inditékai, a társadalom, a család űsi szerkezetei,

a művészetekzköltészet, zene, tánc kezdetei.” /17«/ Mindaz, amit mint

* o _

a népiélek tanulmányozásának es az ősi primitiv mentalitás rekonstrukciójának részlettárgyaiként Yiski fölsorol, — a szellemi néprajz körébe tartozik és Yiski elsősorban