Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

ezekre hivatkozik, mint értékes eredményekre* Csak másodsorban, egy rövid mondatban, utoljára hivatkozik a tárgyi vonatkozásokra? "Megkerült a ve— szendő hajlék és öltözet, ital és élelem, a tárgyi világ tömérdek anyaga, technikája, munkamódja*" <

Fokozottabb mértékben eltolódik a hangsúly a szellemi néprajz javára Yxsk-i gondolkozásában, ha arról van

szó, hogy az eddigi eredmények alapján valamiféle szintézist kíséreljen

meg, amint ezt a Szekfü Gyula-szerkesztette Mi a magyar? ciraü kötetben tette, ahol ő irta meg a Magyar

jelleg a népra.iz tükrében cirnü igen szép fejezetet* Viski célkitűzése

nem is lehet más, mint a magyar lélek megismerése, a népléleké, amelynek megnyilatkozási formái: "nyelve, költészete, zenéje, szokásai, diszitőművószete, háza és házberendezése*

öltözete, társadalmi magatartása, szokásjoga, hite erkölcsisége, vágya,

cselekedete, stb., szóval hagyományo—

* ^ ..

san alakult kultúrája teljessége."

t ■-! —

Ennek a kultúrának Viski-említette

^ ä ä ^ ^ v — • -tizennégy tényezője közül tíz a

—! 0

szellemi néprajz körébe tartozik*

Nem is kétséges, hogy a néplélek meg—

t -ismeréséhez a népköltészeten, a néphiten keresztül közelebb jutunk,

u .. j.___

mintha csupán az ürgefogók formáit vagy a kátrányégetés módját tanulmányozzuk* A továbbiakban Viski életformáról beszél, lelkiségünk viszontagságairól, hitvilágunkról, amely