Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

ben körvonalazza: Lakás; ruházat; táplálkozás; anyagbeszerzés és terme-«

lés; szokások és erkölcsök; népművé-szét; néphagyomány; néphit /mythos/ _ és pozitiv vallás; szertartások* Mindehhez még a nép szociológiái tanulmányozása járul* Mindegyik részdigzciplina módszerét tekintve lehet leiró, oknyomozó és összehasonlító*

Mikor a Magyar Néprajzi Társaság alakulóban volt /v*ö»Márki Sándor habilitációs jelentése, Ad 204-1897/

8 bksz* és Földrajzi Közlemények 1888, 244/, az egyik értekezleten Herrmann Antal a következőkben jelölte meg

— a nép életmódjának, szokásainak és a népélet tárgyainak leírása mellett — a Társaság föladatát:

Kutatnunk kell annak, amit magyarságunknak inkább érezünk, mint ismerünk, az ősmultba, a történelem előtti idők homályába visszavezető nyomait; viszontagságos életünk folytán érintkezéseinknek nyelvünk tarka rééegeiben, népünk-hite és gondolkozása módjában, érzései és szenvedélyei közvetlen nyilatkozatában, öröme és bánata sajátos hangjaiban, szokásaiban és erkölcseiben lecsapódott tanujeleit, röviden mindazt, amit manap angol szóval folklore-nak hevez és az ethnografia tágabb körébe utal a tudomány.

Ebben a célkitűzésben és definícióban, valamint Kátona Lajos rendszerében a népiéleknek, a nép szellemi termékeinek, hagyományainak /folklore/, hitének és erkölcsének -kutatásán van a hangsúly*

Ha azonban valaki kezébe veszi

a Magyarság Néprajza négy vaskos kötetét, látszólag dualizmust fog találni a szellemi és tárgyi néprajz viszonyában: mindakettő két— két kötetet foglal le* Terjedelem