Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1940-1941, Kolozsvár

1941. május 27., VII. rendes ülés

lálhatott volna.Szépen méltatja Apáczai Cseri János jelentőségét,majd Pósaházynak,Buzinkainak és társainak tevékenységét .Szellemtörténeti fogékonyságát szépen bizonyltja dolgozatának "Coccejánizmus,Cartesiánismus Erdélyben"cimü fejezete.Általában meg kell jegyeznünk, hogy a dolgozat Írójának jó szeme van a különböző szellemi áramlatok összefüggésének kimutatására.Mindenütt észreveszi a theologiai és filozófiai gondolkozás összeelegyedő és egybefutó szálait s ezeket a szálakat sikerrel fejti szét? csak az a kár,bogy nem ismeri Makkai Sándornak kitűnő szellemtörténeti munkáját, amely az 1900-as évek erdélyi szellemi áramlatait jellemzi, xj Az erdélyi Carteziánismus vázlatánál jó szolgálatot tett volna és uj szempontokat nyújthatott volna a dolgozat irójánakíartók Györgynek Descartesről szóló jubileumi füzete.Ez a füzet Vásárhelyi

Tőke István munkásságának megismerése %

szempontjából is haszonnal járt volna. Sipos Pál filozófiájának rövid vázlata már magában véve is mutatja,hogy érdemes kéziratainak hollétét kikutatni,mert ezt a kéziratot Meltzel Hiigó a kolozsvári kollégium nagy kézirat gyűjteményében még látta.Amit Bolyai Parkas filozófiai hajlandóságáról ir szintén arra mutat, hogy érdemes lenne idevágó munkáit szorosabb kutatás tárgyává tenni.

Mihályi tanárnak rövid,de helyes méltatása után az egyezményesek,Hegel és Brassai méltatása következik,hogy azután az Erdélyi Muzeum és a kolozsvári Egyetem