Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1940-1941, Kolozsvár

1941. március 27., V. rendes ülés

rozása további lépésekkel segiti elő.a byzanci művészet rejtélyeinek megoldását.Ezzel kapcsolatban rajzolja meg a byzanci kereskedelem VI.-VII.sz.-beli magyarországi útjait is.

A byzanci kereskedelemnek korábbi magyarországi szerepével a tápiószentgyörgyi kopt lámpáról irt dolgozatában f oglalkozik;felhasznál ja természetesen az éremleletek nyújtotta tanulságokat is.

Egyetlen összefoglalóbb munkája:Budapest a népvándorlás korában cimii.Ebben sem ad puszta leletfelsorolást és méltatást, hanem, bevonva tárgyalási körébe az éremleletekből merithető tanulságokat is,szélesebb mederben kezeli a kérdést s igy különösen Magyarország kereskedelmi, kapcsolatai tekintetében jut fontos megállapításokhoz,amelyek közül megemlitendőnek vélem a követkéz zőket: Géza fejedelem koráig a Vereckei szoroson át vezető,kelet-nyugati ut volt az uralkodó:-Géza uralkodásával,de különösen Szt.István idejében ezt a levantei váltja fel;-a leletek tanulságának világánál. élesen mutat rá,hogy hogyan teszi rá a király a kezét a fontosabb átkelő pontokra,révekre,utakra,azok csomópontjaira s hogyan kerül a király irányitása alá az egész kereskedelem.Ez sokban járult hozzá a központi királyság hatalmának megerősítéséhez.Támogatta a királyt ebben a törekvésébena Megyer-törzsből szervezett s nyugati fegyverzettel felszerelt királyi hadsereg is.Ez vezeti szerzőt' a kétélű kardok kérdésének megoldásához:csak a díszesebb kivitelű kardokat szereztük he a norma— noktó}a tömegcikkeket a karolingok szállították nekünk,kardpengéiket azonban a karolingok is a normanoktól szerezték be. E 'munkájában tisztázza a tartsolylemezek kérdését is: ezek jórésze nem Levediában,hanem már Magyarországon készült. -Egyik értékes megáilapitása ennek a dolgozatnak,hogy az avar és magyar telel