Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1940-1941, Kolozsvár

1941. március 27., V. rendes ülés

pülési formákat szét tudja választani s hogy a magyaroké sokban hasonlított a mai tanyás rendszerhez.

E munkáján kívül fegyvertörténeti kérdést tárgyal a kunok tegezéről irt tanulmányában#A székelyföldi Szt.László-legenda falfestményei alapján rekonstruálja a kunok tegezét,mely az avar és a magyar tegeznek egyik változatát képviseli és a kunoktól,úgy látszik, a byzanei hadsereg is átvette.Ezt igazolják az athoshegyi freskók.

Az avarkori pásztorkészségeknek sok megfejtetlen kérdése közül a hasifeldolgozás egyik eszközét sikerült meghatároznia egy csonteszközzel kapcsolatosan. -Ugyanebben a dolgozatában az avar kumiszos tömlők szerkezetét is rekonstruál ja.Ebben a törekvésében nagy segítségére voltak a néprajzi analógiák.

Egy általa először közölt régensburgi vállkő korának megállapításánál elismer ésremél tó középkori építészeti is - méretekről tesz tanúságot.Ez az első tárgyi emléke az irodalmi forrásokból jól ismert fejborotválásnak és varkocsfonásnak.Ikonográfiailag azért is értékes, mert a középkori kőfaragó német mester Sámson történekében a nagyhaju Sámson helyett kalandozáskori magyarokat ábrázolt.

A tépeilelet közlése rendjén egy ötvösmester műhelyfelszerelését,a felhasznált anyagot és a teljes munkamenetet is meg tudja állapítani.Elemző munkát végzett itt is s ennek köszönhető,hogy sikerült neki mind a lelet pontosabb kormeghatározása,mind a rokon avarleletek sorába való beiktatása.

A íihanyi-téri avar temető a benne lelt két feliratos ezüst kehely miatt bir kiváló fontossággal.E temető leleteinek tárgyalása rendjén egy \ij népvándorláskori régészeti chronológia körvonalai bontakoznak ki.E részletmunka nyomaival más dolgozataiban is találkozunk^-