Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1939-1940, Szeged

1940. január 25. V. rendes ülése

27 -in ' kívánnék kineveztetni és nem is azzal a sok lehetőséget engedő általános irány­elvvel, hogy az illető a karon kivül ál­ló középiskolai szakember legyen, hanem eleve meghatároznám, hogy ez a három em­ber, az illetékes tankerület királyi főigazgatója, illetőleg a gyakorló ta­nárjelöltek kiképzését vezető fiú,- il­letőleg leánygimnázium igazgatója le­gyen. Nagyobb szerepet juttatnék a gya­* korló iskola tanárainak, illetőleg a gya­korló .tanárjelöltek vezetésével megbizott tanároknak, a felemelendő gyakorló év­ben. Úgy képzelem el, hogy az egyetemi négy esztendőt, - amely a tudós- és a tanárképzés közt különbséget egyálta­lán nem tenne - minden olyan vizsgálati tárgy hallgatásától mentesíteni kellene, amely nem tartozik az alap-, illetői g a szakvizsgálat követelményei közé. Eze­ket a tárgyakat a gyakorló idő első- és második éve között osztanom el arányo­san, úgy, hogy a második év végére - a mindig junius hóban tartandó vizsgálatok idejére - mind azokat a stúdiumokat be kellene fejezni, amelyeket a gyakorlat és a vizsgálat szempontjából a tanárkép­ző, illetőleg a tanárvizsgáló szabály­zat előir. Filozófiai és pedagógiai tárgyakon kivül itt kellene hallgatni azokat a me­todikai előadásokat, amelyeket a gyakor­ló tanárjelölteket vezető középiskolai tanárok tartanának - az igazgató-tanács előirása szerint - gyakorlati bemutatá­sokkal, szemléltetésekkel, kísérletekkel, részben azokon a tanításokon, amelyeket minden jelölt szaktárgyainak megfelelően, a középiskola minden osztályában látogat­ni volna köteles. És hogy ez a látogatás ne csupán testi jelenlétet jelentsen, úgy a metodikai előadások anyagából, mint a látogatott órákon, a szemeszter végéig, elvégzett tananyagból félévenkénti kollok­viumokat követelnék meg, amit természete-

Next

/
Oldalképek
Tartalom