Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged
1939. január 23. A megüresedett magyar művelődéstörténeti tanszék ügyében kiküldött bizottság értekezlete
társadalmát a nacionalizmus és a faji öntudat történetileg is megalapozott eszméivel. Ha ezzel a versennyel szerény erőinknek megfelelő mértékben egyáltalán lépést akarunk tartani, akkor védenünk és erősítenünk kell azokat az intézményeket, melyek végső fokon e szellem kialakítását és ébrentartását szolgálják. Bármelyik oldalról nézzük tehát a magyar művelődéstörténeti tanszék megüresedésével előállott helyzetet, mindenképpen arra az eredményre kell jutnunk, hogy a Karnak meglevő magyar történelmi tanszéke mellett szüksége van oly másik, rokon hivatásu tanszékre, mely az elvégzendő munka megfelelő részét magára vállalja. Bgészen más kérdés azonban, hogy e célok megvalósitása érdekében éppen magyar művelődéstörténeti tanszékre van e szükségünk ? Nem lehet feladatom, hogy e véleményes jelentés keretében az u.n. művelődéstörténeti irányzatnak - melynek szóbanforgó tanszékünk szervezését köszönheti - genezisét ás kritikáját adjam. Csupán arra kivánok rámutatni, hogy a nálunk meghonosított müvelődéstörté-r net legföljebb nevében egyezett a megfelelő európai tudományos törekvésekkel. A kultúrtörténetnek múlt és jelenbeli legkiválóbb képviselői művelődéstörténet név alatt is a történeti életjelenségek egységét és összefüggését szemléltető ábrázolást adtak s lényegében azt a módszert alkalmazták, amit ma szellemtörténetnek szokás nevezni s amely a változó nevek divatján túl a történeti reconstructiő egyetlen igazi lehetőségét jelenti. A művelődéstörténeti programm számukra nem jelentett egyebet, mint a történeti előadásnak az iskolás kronológiai keretektől való íüggetlenitését, nem pedig oly szelekciós elv alkalmazását, mely különbséget tett u.n. "művelődési" és u.n. "politikai" jelenségek között. Burckhardt számára a condottierl hadviselés jellemzése legalább olyan fontos,mint az ud
