Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1937-1938, Szeged
1938. május 31. IX. rendes ülése
- 33 -Négy Antal bírálata megírásakor nem ismerte Juhásznak "Kreua und Halbmond'’ oímű cikkét s ennek ellenér# is velem teljesen egyezd eredményre jutott* A nehéz anyagi viszonyok között dul&OEC magyar tudományos élet ezért a kötetért esak hálával adózhatna a német kiadónak, ... ha a munkában végig nem vonulna az a megtévesztő német nacionalista beállttá#, mely szerint a magyarországi műveltség osak közvetlen német hatáa eredmény# lehet, ár magának a munkának alcímében foglalt és e szerző előszavában megismételt állítás, hogy « Bánát a csőn; di püspök, ég felállításával a ge naán-ke re aztény kulturkdzöaségbe kapcsolódott volna bela, a német sovinizmus igazolatlan állitáaai közé tartozik a náiu k oaak a világháború Naumann-féla Mitteleurópás hangulatában talált itt-ott hitelre, ennek elmúlása után azonban mindenki helyesen román-germán kultúrkörről beszél, híven éppan a német történettudomány legjobbjainak tanításához. De a J. munkájában tárgyalt korszakban az egyházmegye területén német hatás nem la mutatható ki. A Csanádi püspökök sorfát megnyitó olesa származásé Szent (Jeliért utódai között egyetlen olyan püspök sincs, akinek német származása kétségtelen lenne... Az egyházmegyében fekvő Németi helység német lakosai pedig bizonyára nem gyakorolhattak erős hatást, eltekintve attól, hogy az Árpádkorban a mai Csanádi püspökség a ma Bánátnak nevezett területtől messze északra is kiterjedt. A könyv felfogásét még az ország nyugati vidékeire is nagy merészség volna alkalmazni, noha a német művelődés hatását, főleg a német eredetű városi polgárságnál senki sem fogja tagadni. A szerzőnek az az eljárása, hogy németnek feltüntetett egyébként jelentéktelen vonatkozásokat ritkított betűkkel szedette könyvében, még nem bizonyltja az aloim állítását. Ugyanúgy ez a mindenesetre szokatlan és még akaratlanul
