Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1936-1937, Szeged
1936. december 18. IV. rendes ülése
m jogforrásra egyik vélemény számára sem, annál kevésbbé, mert nem az eredeti és az 1930 év tavaszán tartott miniszteri értekezleten előterjesztett terveket tünteti föl, hanem az 1930 október óta létező állapotokat, mert szerepel rajta a szeptemberben kinevezett Bay professzor szobája a professzor nevével, és mert a bölcsészetkari dékáni hivatalt már mostani helyén tünteti föl, holott az eredeti terv szerint dékáni hivatalunk az épület északi frontján volt. Szerepelt a Bolyai-Intézet érvei között' az altiszti szoba és a telefon kérdése is. Eltekintve attól, hogy a Filozófiai Kar professzorai kettő kivételével nem rendelkeznek intézeti telefonnal és telefonhoz igen messziről, vagy pláne csak emeletjárással juthatnak, - a Bolyai-telefon ügye nem lehet alkalmas arra, hogy miatta egy generális egyetemi elgondolás meghiúsuljon, a Bolyai-Intézetnek pedig csak javára szolgálhat, ha az altiszti szoba és a telefon nem az intézet egyik végén, hanem az intézet közepén nyer elhelyezést. A Bolyai-Intézet igazgatói még mindig a folyosó-megnyitás mikéntjét tették kritika tárgyává. Azt kifogásolták, hogy a javaslattevő Kar a Tanácsban kezdeményezte az ügyet', ahelyett, hogy közvetlenül fordult volna a Mathematikai Karhoz. A nyolc hónap óta húzódó események igazolták a Filozófiai Kar képviselőinek eljárását. Ismerve azt' az ellenállást, amelyet a Bolyai-Intézet igazgatói ebben az ügyben lépésről-lépésre kifejtenek, elképzelhetetlen lett volna, hogy önként, pusfcta kérésünkre megteszik azt, amit most két tanácsi határozat és a végrehajtás után is meg nem történtté akarnak tenni; ha azonban - a Bolyai-igazgatók állitása szerint - az emlitett mód sikerre vezethetett volna a Bolyai-Intézet most nem panaszkodhatik, mert az eredmény ugyanaz lett volna, mint a Tanács utján való elintézés. A terepszemle alkalmával a Bolyai-Intézet részéről azt a közvetitő eszmét ve- 10 -
