József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

51Í

is alátámasztják azt a feltételezést, hogy az alkalmazottak nincsenek hiján jóadag alkalmazkodási készségnek, konformitásnak./

Problémák forrása az is, ahogyan a munkamegosztás és a munkastilus alakul az egyes tanszékeken. Gyakori panasz az alkalmazottak /adminisztrátorok/ körében, hogy nekik mindenki "parancsol”, a legöregebb docens, s a legfiatalabb gyakornok egyaránt "utasíthatja” őket. Ugyanakkor a beosztott oktatók és kutatók véleménye szerint az adminisztrátor szinte csak a főnöknek dolgozik, minden más kérés teljesítése csak ez után jöhet szóba.

Ezzel párhuzamosan kezd tartósan beivódni az alkalmazót/

tak tudatába egyfajta "másodrendüségi" érzés. Ennek részben objektiv, részben szubjektív okai vannak. Objektiv tény, hogy minden formálszervezet - igy az egyetem is - hierarchikus viszonyokat alakit ki. Az érdemi funkciókat végzők /vezetők, oktatók, kutatók/ a hierarchia magasabb fokán állnak. Az alkalmazott ezt úgy érzékeli, hogy - szemben saját magával - csak ők az egyetemi társadalom "teljes értékíi"tagjai. Szubjektív okként említhetjük a mai magyar társadalomban is fellelhető rossz beidegződéseket, a hierarchikus viszonyok túlértékelését /rangkórság, "feudális" elzárkózás, stb./. Mindez reálisan fokozhatja a "másodrendüség" érzetét. A jelzett problémák megfelelő vezetői gyakorlattal orvosolhatók, a feszültségek oldhatók.

Az egyetemi szervezeti egységekben a munkahelyi légkör általában megfelelő, ennek mikénti alakulása azonban nagyon sok tényezőn múlik. Az alkalmazottak nagyrészt elégedettek a munkakörülményekkel, ugyanakkor fel kell figyelni bizonyos- 12 -