József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

5ií

negativ jelenségekre is. Nem jé az, ha túlságosan is hiararchikusnak érzik a szervezetet. A szakszervezethez elértek olyan panaszok, hogy okét az egyetemen nem kezelik másokkal egyenlő polgárként. Nem valószinü, hogy ez akárcsak egy egységre is általánosan lenne jellemző, de mindent meg kell tenni azért, hogy ne lehessen alapja az ilyen hangulat kialakulásának.

Az alkalmazottak körében elhangzanak olyan panaszok is, hogy ők ténylegesen kirekesztődnek a munkahelyi demokrácia egyes alapvető fórumairól. Az oktatói értekezlet egy-egy oktatásszervezeti egység olyan működési formája, ahol az egész kollektívát érintő alapvető problémák felvethetők, megvitathatók. Az alkalmazottak sérelmesnek érzik azt, hogy ebből ők kimaradnak, nincs a demokráciának állami fóruma, ahol véleményüket elmondhatnák. Vannak egységek, ahol e panasznak helyt adtak, s az alkalmazottakat is meghívják az oktatói értekezletekre, noha jogszabály ezt nem teszi kötelezővé.

Az alkalmazotti érdekvédelem társadalmi-politikai szerve a szakszervezet. A korábban emlitett panasz - nem erős a pedagógus szaks'zervezet - más kritikai hangokkal is párosul újabban. Egy évtizeddel ezelőtt a szakszervezeti alapszervekben erősebb volt az alkalmazotti képviselet. Különösen vonatkozott ez a bizalmiakra. A szakszervezeti demokrácia kiszélesitése óta, mely során a szakszervezeti bizalmiak és a testületek döntési, vétó, egyetértési stb. jogokat kaptak, az alkalmazottak kiszorulnak ezekről a posztokról. Az oktatók veszik át tőlük azokat a tisztségeket, amelyek érdemi beleszólást engednek a jogok gyakorlásába.- 13 -