József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

ból kiindulva próbál feleletet adni ezen felvetésekre.

A kérdést feltehetően az egyes szervezeti egységek szintjéig lemenő elemzés dönthetné el, melynek figyelemmel kellene lennie úgyszólván minden szóbajöhető körülményre. Az összehasonlitás még igy is nehézségeket okozna.

Az adminisztráció mai szintjének nagyságát az indokolhatja, hogy milyen teljesitményt produkált ténylegesen az adott oktatási-kutatási egység ill. milyen lehetőségeket aknázott ki az adott apparátussal.

Valószinüleg igazuk van azoknak a vezetőknek akik szerint

az oktatók és a kutatók ma - az ellátandó funkciók szempontjá/

ból - általában elegen vannak. Az ő munkájuk pedig hatékonyabb lenne,ha kiépültebb infrastruktúra - elsősorban nagyobb számú kvalifikált szakalkalmazotti réteg - támogatná tevékenységüket. Mindenképpen indokoltnak látszik tehát magasfokon képzett, a komplex tevékenységbe illeszkedő szakalkalmazotti státusok gyarapítása.

Az adminisztráció "szükséges" nagyságát sohasem pusztán az alkalmazótti létszám és a munkafeladatok összemérésével, vagyis az alkalmazottak önmagában való munkaterhelésével kell mérni. Az adminisztratív munka hatékonyságának egzakt mérését még sehol sem oldották meg.

Az adminisztratív alkalmazottak munkateljesítménye az egész szervezet /szervezeti egység/ produktumában,"out-put"-jában jelentkezik. Ahol van eredmény, ott feltehetőén jó a közvetítő, kisegítő tevékenység. /Ez természetesen csak valószínűség./ Nagyon leegyszerűsítve: ott van kihasználva az alkalmazotti- 9 -