József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged
SU Mindezekkel nem azt akartuk mondani, hogy egyetemünkön minden alkalmazotti adminisztrativ munkakör létesitése objektive szükségszerű volt, és hogy a jövőben is az lesz. Az egész szocialista adminisztrációs, alkalmazotti politika nagy - szerintünk megoldatlan - kérdése az, hogy nincs egyensúly a fejlesztési igények /áz ideális célok/ és az ország gazdasági kapacitása, következésképpen az elképzelések és a valós teljesítés között. Minden fejlesztés megindokolható ott, ahol a döntést hozó személyes érdekei nincsenek veszélyben és/vagy ott is, ahol később helytelennek bizonyuló állásfoglalása miatt nem kell felelősségre vonástól tartania. Ezért a vezetők "ideológiailag” talán egyetértenek abban, hogy a "szükségesnél" nagyobb az "improduktív" munkát végzők száma, ám ők a végsőkig védik apparátusukat. Sőt, akkor sem adnának le létszámot, ha időközben világossá vált, hogy az a feladatkör, amire azt kapták, az idők s a viszonyok változása következtében valójában megszűnt. Az adminisztráció csökkentésének érdekeltségi rendszere nem funkcionál. /Talán némi változás jelei mutatkoznak a bérszabályozás módosulásai kapcsán./ Ez azonban nemcsak a felsőoktatás problémája, következményeiben ugyanis sokkal több kárt okoz pl. a vállalatoknál vagy az államigazgatásban. Egyetemünkön rendre felvetődik, hogy az adminisztrativ alkalmazottak száma és aránya vajon a szükségesnél nagyobb, avagy kisebb-e? Terméketlennek tartjuk azt a szemléleti alapállást, amely önmagában az adminisztrativ alkalmazottak számából vagy arányé- 8 -