József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1977-1978, Szeged

ság kévét az orosz nyelv tanulása iránt az a lehetőség, hogy — korábban Krasznodárba, jelenleg Leningrádba — egyhónapos nyári tanfolyamra küldhető évente két tucat nem orosz szakos hallgató. Velük külön is foglalkoznak az oktatók, hiszen a kiküldetésnek egyik feltétele a jó orosz nyelvtudás. - Sok hallgató él azzal a lehetőséggel, hogy a lektorátus — hallgatásra,de akár átmásolásra is — rendelkezésükre bocsátja a hangosanyagát. Miután több éven át végigoktatta már az egyetem sokszorositó üzemében előállított kísérleti jellegű házi jegyzetet, a szerzők egy része most átdolgozza őket, hogy még jobb tananyag kerüljön a hallgatóság kezébe.

Nyelvi laboratóriuma a lektorátusnak nincsen - a jelenlegi órakeretben ezt célszerűen nem is lehetne kihasználni,— az oktatók igyekeznek modern audio-orális módszerrel - hangszalagok és lemezek használatával - élőbbé tenni a tanitott nyelveket. Remény van rá, hogy a lektorátus uj elhelyezésével a technikai feltételek is megjavulnak, az uj helyen speciálisan felszerelt tantermek lesznek kialakíthatók.

5.Vannak azonban a nyelvoktatásnak megoldatlan groblémái is nem kis számban. Néhányat még az alapvető előírások közül sem sikerült érvényesíteni. Kiemelést érdemlő gondok, s egyben megoldandó feladatok a következők:

a/ A rendelet szerint kötelező volna fakultativ nyelvórák tartása is. Ez azonban a jelenlegi nyelvtanári létszámmal nem oldható meg. Az igények előzetes felmérése azt mutatja, hogy az alsóbb évfolyamokon indítható fakultativ oktatás mintegy 50 órás további terhelést jelentene, azaz legalább három további nyelvtanári hely létesítését kívánná meg a mostaniak mellett. Külső óraadók alkalmazása ugyanis nem végleges megoldás, ilyen módszerrel bele sem érdemes kezdeni a fakultativ nyelvoktatás kiépítésébe.

b/ Talán még súlyosabb probléma az, hogy - a létszám elégtelensége miatt - az utasításban előirt differenciált csoportbeosztás megvalósíthatatlan. Évtizedek óta ajánlják - helyesen - általános módszerként a kiscsoportos oktatást; ez azonban legfeljebb azok esetében oldható meg, akik a második idegen nyelvet tanulják haladó fokon. Az orosz nyelvből a csoportlétszám általában azonos a tanulócsoportok létszámával,s igy csaknem középiskolai osztálylétszámot jelent. Utyanez a helyzet azokkal, akik kezdő fokon tanulnak második idegen nyelvet; a csoportlétszám itt általában