József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged
1966. november 24., rektori munkaértekezlet
bosabb'részletkérdésekben is, és hogy ismerje az ajánlóbb irodalmat is. Nem bocsátható ab a vizsgán a hallgató ha csak'.bizonytalanul tesz dogot az a/ c/ kövebélmények valamelyikéru •Or A kollokviumok, vizsgák a szabályokban rögzítőtb időtartamon belül bony öli bandáit le, hornigen van haszna a hosszúra elnyúló vizsgáztatásnak. Ha a hallgabóbór'harapófogóvar' ko.ll fclszinrchozni ez mindenképpen arra utal, hogy a hallgató budáaz ismerőtöket, sa bizonytalan, folyniok ingatag. A vizsgálói; .1, nyugodt légkörben kall lc-A vizsgáztatás utóbbi időben cgy•Oondolata is. Ilyen hagyományos módszerei melletb re gyakrabban vetődik fel a gépi vizsgázbatá módszer ogyc-temünkön még nem nyert alkalmazást, de Kibernetikai La boratóriumunk Kalmár László professzor irányításával foglalkozik már egy v izs gáz taté gépnek mint vizsgáztatási segédeszköznek előállításával. E gép, amely a felelőtválogató módszer alkalmazásán fog alapulni, nem küszöböli ugyan ki a vizsgáztató‘köreműködésót, de megkönnyíti a hallgatóság tudásának felmérő só t • Magának a fclcbválogató módszernek alkalmazása gép nélkül is megvalósítható, o módszer ugyanis abból áll, hogy a hallgatók között sokszorosított kérdőslapokab osztanak ki; amelyeken néhány tudat kérdés és minden kérdés ugán öt válasz áll. A hallgatóknak minden kérdés,esetében meg kell jelölniük a válaszok közül a helyeset. Célszerű lenne szakonként vagy tanszékek mennyiben segítenék elő az iarsbeli vi; rci a vizsgáztatás eredményei vizsgáztatás újabb módszerei nők az évközi dolgozatírások ónt gáztabó megvizsgálni^ hogy álni, különböző módsze* iégéb, objektivitását. Az Írásbeli esetleg hasznosan alkalhazhg b ók lennésorán is. Az bá vezetett beli vizsgáztatás nem helyebbositheti v kiegészítheti azt. A türelemmel t, hanem csak szóbeli vizsgáztavizsgák ugyanis a hallgató ire.« és hozzáértéssel baa uWuua.ü c uuj.í,uuuu szaknai, sőt emberi fejlődése szempontjából komoly hozzájárulást jelenthetnek az évközi ’ oktató-* nevelő munkához; egy-egy hredmónycs vizsga élményszerűen megmarad a hallgatóban, akinek ezáltal hívatúszérabe be is fokozódhatik. A vizsgák továbbá lehetőséget nyújtanak a hallgatók jobb szóbeli ismeréséhez is, is ezzel kapcsolatban, hogy a vizsgáztatók A Természet tudományi Karon felmerülb az a javaslat során a hallgatóról kialakuló véleményüket nősebb megterhelést a vizsgázbátor. ízvc, he neve jegyezzék fel a vizsgák ez nem jelentene küloujabb típusú vizsgalapok készülnének, amelyeken a vizsgázó neve, a kapott érdemjegy és esetleg egyéb adatok mellett fel lehetne tüntetni / megfelelő jelzésekkel vagy osztályzatokkal/, hogy mit állapított meg a vizsgáztató a hallgató előadókészségéről, rajzkészségóről, helyesírási is-y méreteiről, abszbrahdlókész só góről stb. Az som lenne nagyobb baj., oV ogymémelyike - az * r>i ha egyes esetekben az említett róvatol információk uj módszerrel l:észülei nem ológibő volta miatt ürosoen naradha. Az lő vizsgalapok nagy segít sógot. jelonbhotnénok a hallgatók minősíté* sónok elkészítésekor is, és ezen kívül jó segédeszközként szolgálhatnának a hallgatok szakmai fejlődésének nyomonkövcbősénél az évfolyamfciciősök számára is.
