József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged

1966. november 24., rektori munkaértekezlet

-7-Non lenne helyénvaló, ha a vizsgáztatás kérdéseinek taglalásakor nca tennénk culibésb arról a sajnálatos körülményről, hogy a vizsgaidőszakokban az utóbbi évek Során, egyre gyakrabban f ordulnak elő idegi kimerülés esetei a hallgatóság körében. Az oktatás korszerűsítését non szabadna ilyen kisérő .tüneteknek kisérniök még akkor sem, ha olyan ifjak is beiratkoznak egyebénünkre., akiket a középiskolában non szoktattak hozzá a nagyon kenény tanulmányi munkához• Valószínű, hogy a középiskolák oktatási lazaságai mellett lényeges szerepet játszanak a túlzott egyetemi viz sgaköve t élmény ok is eme kimerülési jelenségeknél.

6. Az okta'tás korszerűsítésének; során nem kerülhybi el figyelmünket az a több helyen hangoztatott vélemény, amely szerint csak a nagyobb jártassággal rendelkező oktatók előadásait tudják kellő mértékben elmélyíteni a hallgatók ismereteit. Felmerül ezzel kapcsolatban az. a kérdés, hogy miként láthatják cl feladatukat a kezdő oktatók, kezdő előadók.

A Művelődésügyi Minisztérium,-rendelkezése alapján a gyakornoki kinevezésre visszatartott kezdő oktatóknak középiskolai, vagy általános iskolai oktatási gyakorlatot kell szerezniük,- / noha bizonyos mennyiségű iskolai gyakorlaton már az egyetemi tanulmányaik során is nészbvottck és alapos pedagógiai képzésben részesültek. Az ilyen gyakorlatnak kétségkívül megvan a maga haszna, mert•a középiskolában, vagy általános iskolában szorzott tapasztalatok jól értékesíthetők az egyetemi oktatásban is. Nem szabad azonban arról el feledkeznünk, hogy.egyetemi oktatók tekintélyes része egyetemi tanulmányai során semmiféle;pszichológiai, pedagógiai és szakmódszertani képzésben cím részesült, és e mellett oktatási gyakorlatot sem végzett, Ha, mármost Ggy-ogy ilyen fiatal oktató esetében az tapasztalható, hogy. a tananyagot ügyetlenül, esetlég,helytolen didaktikával adja elő,' ezen nincs mit csodálkozni. Célszerűnek látszanák a kezdő,oktatók számára valamilyen pedagógiai képzést biztosítani, és addig, amíg ez ne nem valósul, loga" kezdő•oktatok óráit.

f - . . / ‘U J __ _

legalább azb kellene tanszékenként megszervezni, hogy a rendszeresen hallgassák cgy-egy tapasztaltabb yó előadó

II. A gyakorlatokról és a szemináriumokról.

1. A számolási gyakorlatok az előadásokhoz szervesen hozzátartozó órák, amelyoknnok korszerűsibó'sc az előadásával együtt valósítható meg. A korábbiakhoz képest uj vonásként talán csak az' jelentkezik a számolási gyakorlatok vonatkozásában, hogy ezeken fokozottabb figyelmet szentelnek a gyakorlatvezetők / az I.fojezotben elmondottak szerint / a hallgatók rendszeres tanulása ellenőrzésének. A számolási gyakorlatok színvonalat az előadók a gyakorlatvezetőkkel való rend- * szeres konzultációk- és a gyakorlatok látogatása utján segithetik elő. A gyakorlatvoze bőknek töreke-dníök ldsa minél egyenletesebb legyen.

kell arra, hogy a hallgatók aktíváid számolási gyakorlatoknak az I.l.-b: előadásokat kísérő szominárium-szerü

a elmondottak szerint foglalkozásoknak is ke

a prelegáló 11 lonniök.

2. A lhboratóriuni gyakorlatok■ a Természettudom,ányi Karon az oktatás igon^lényegog részét teszik ki. A gyakorlatok korszerűsítése több oldalról is történhetik. Talán’első helyen említhető meg a korszerűsítésekkel kapcsolatos követelmények között a, főkollégium anyagával való