József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
- 6 -tartotta szükségesnek, hogy rerc szeresen és tüzetesen utánanézzen, hogy nine seneke- mégis nála a keresett iratok, amelyeket szerinte /megbízás 3* mellékleteként szereplő jegyzőkönyv/ valakioktóber 12. tá^án tehetett az asztalára, s amelyeket Papp Zoltán sürgetésére október 22-én a páncélszekrényben végül i megtalált. ;Tem szüntethető meg az az ellentmondás, amely llorvayné főelőadó és PappZoltán rektori titkár állítása között van.PappZoltán rektori titkár szerint /3.sz. melléklet/ szeptember 24-én a jegyzőkönyvet a pályázat mellékleteivel együtt átadta az Sz.Cs. főelőadójának. evezető xoeloado ugyanazon jegyzőkönyvben yiszont azt állítja, hegy az iratokat, amelyeket a rektori titkár október 22-en vett at tőle, valaki 0;któber 12 körül telette be az asztalára, azonban az illető személyére nem emlékezik. A jegyzőkönyvben viszont nincsen nyoma annak, hogy Papp Zoltán rektori titkár, aki a hivatkozott j gyzőkönyv felvételekor ugyancsak jelen volt, ezen megállapítás ellai tiltakozott volna. A^szabályos ügykezelés elmulasztása /átadókönyv nélküli és iratjegyzélk nélküli átadás/ mindkét részről lehetetlenné teszi egyik vagy másik fél állítása helyességének igazolását. Ha az igaz, hogy a Morvayné főelőadó által említett "valaki" a mellékletet képező iratokat csak október 12. táján tette le nz asztaléra, Hagy ezt egybevetve a rektori titkár megállapításaihoz fűzött azon megjegyzéssé, miszerint a titkos szavazás alkalmával Búdé professzor, aki^beletekintett az iratokba, csak a javaslatot és a szakmai minősítést látta, de más iratra nem emlékezett, továbbá Mert ele ndyné azon megjegyzését, hogy szeptember 21-én Budapestre elküldték közvetlenül a Kartól küldött anyagot /kari tanácsülés jegyzőkönyve + szakmai minősítés/ valamin^ hogy Morvayné főelőadó október vége felé elkérte a szakmai minősítést /nem át adőkönyvvel/ s hogy a Meznerics-ügy a rektori iktatóban nem is volt, óhatatlanul felmerül az a gondolat is, hogy vajon október 12-ig/ ha elfogadjuk /.lorvayné azon megállapítását, hogy ekkor tette "valaki" az asztalára az iratokat /vajon valóban a Személyzeti Csoportnál kevertek-e^az iratok vagy sem. Bizonyítható csak az , hogy onnan kerültek elő október 22-én, de az nem bizonyítható, hogy mikor kerültek oda, sem pedig az, hogy ki által. Az sem bizonyítható, hogy az Állam és Jogtudományi Karról való beérkezés után, illetve a titkos szavazás körözéssel való megejtés e után az iratok egyáltalában bekerültek a Szem'lyzeti Csoporthoz. Az is figyelembeveendő, hogy Pólay professzor emlékezik arra, hog^y szavazott, de nem emlékezik arra, hogy valamiféle iratokat^is elébetártak volna. Ennek elmulasztás? esetleg azzal a fdiótelezéssei menthető, hogy Pólay professzor az Állam és Jogtudományi Kar tagja lévén, úgyis olaposan ismerte a kari tanácsülésről az egész anyagot. Szóvátehető viszont, hogy amidőn Pólay professzor az o^któber 4-én vagy 5-én Lászloné elvtársnőtől kapott sürgetést Gruber Lás zlo Rektori Hivatal vezetőnek átadta, miért neki szólt s mié:-t nem a ^Személy zeti Csoport vezetőjének, illetve Gruber Elvtárs miért nem sz, ólt ekkor a Személyzeti Csoport vezet3 jenek. Rektor Ur! Az írásban megküldött megbízásban Rektor Ur főleg három^kérdésre várt választ tőlem. Sajnos, akárhogyan rakosgattam egymás mellé a különböző momentumokat, a megkérdezettek válaszaiban alkalmanként fellelhető ellentmondásokat vagy éppen egyezéseket, bizonyítékot nem tudtam találni arra vonatkozólag, hogy
