József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1964-1966, Szeged
AS* I- 4 -3. Ha végül a páncélszekrényben találta meg az iratokat, úgy azokat ^nyilván ő helyezte oda, amit nem is hárit el magától, úgy meglepő gondatlanság e^y főelőadó részéről, hogy páncél szekrénybe helyez egy iratcsomót anélkül, hogy tájékozódna, hogy tulajdonképpen Mis is^az.Ha ezt megtette volna, úgy a hiányzó iratok mároktóber 1' körül előkerültek volna, ha elfogadjuk azt a véleményét, hogy azokat ez idő körül tette valaki le az asztalára. i/ua murvájáé xuexuaaur a masoa.aj.ias vaiiaiasanoz sz intézkedések megtételére. Gruber elvtárs helyesebben járt ha a Pólay professzortól kapott üzenetet is a Személyzeti 1 €**7. . Q rr. ornl t f 0++ íí rr-trVi oom atro-f \rr\rr t 4. !em csökkenti ugyan Morvayné hibáját, de hozzájárulta hibákhoz, kogy Gruber László a Rektori Hivatala vezetője, hatáskörét túllépve, utasította Morvayné főelőadót a másodállás vállalásához szükség es volna el, C gopor t vezetőjének teszi szóvá,^ s az említett ügyben sem avatkozik be közvetlenül, még ha közbelépését a legjobb szándék vezérelte is.Ha viszont Morvayné az állítása szerint az asztalára október 12én letett iratokat egyáltalában megnézve volna, amelyeket Papp Zoltán rektori titkár október 22-én vett át, úgy tudnia kellett volna azt is, hogy fölösleges ismételten megkérni a másodállás engedélyezését, m rt az már a pályázathoz csatolva volt. Ez esetben Gruber elvtárs október 23-i utasítása alkalmával legalább emlékeznie kellett volna, hogy a rektori titkárnak előző napon átadott iratok között ott szerepelt a másodállás engedélyezése is. 6. Kár, hogy a rektori titkár nem tanult az adott esetből s a Balogh.Kálmán féle anyagot ismét csak iratjegyzék nélkül adta volna át a Személyzeti Csoportnak, mondván, hogy nem kell iratjegyzék, hiszen az ügydarab a Rektori Hivatalnál van iktatva, ugyanekkor a szükséges mellékletekből két darab még csak később lett beküldve a TTK.tól. Ha tehát átveszik iratje yzék nélkül, hiányosan, megismétlődhetett volna az előző mulasztás. ^evesi^János^adjunktus, a Személyzeti Csoport vezet.’ ^e^ szeptember 27-én elokeszi1;ette a kinevezési előErje3zíést~azzál, hogy a főelőadó a szükséges iratokkal felszereli, mint szokásos. Az üggyel kapcsolatbanujájólag csak akkor került, midőn egy, október közepén tartott rektori munkaértekezleten /október 2L/ kiderült, hogy az iratok a Művelődésügyi Minisztériumba nem érkeztek fel. A különös a dologban az, hogy a Művelődésügyi Minisztériumból Lászlóné Elv társnő ez ügyben beszélt Pólay professzorral, Kemenes dékánnal, Gruber elvtárssal, csak éppen a legilMékesebbnek, a Személyzeti Csoport vezetőjének figyelmét nem hjy tá k fel az ^iratok hiányára. Ez is arra mutat, hogy célszerű volna a leghatározottabban megkövetelni egyrészt a munkakörök, hatáskörök, másrészt a hivatalos szolgálati ut betartását, mert ez elharapódzó, rövid utón történő kézbesítés, az aktáknak zsebből való továbbit^atása, az iratoknak íróasztaliiókban vagy páncélszekrényben való elintézés nélküli elsüllyesztése, mások hatáskörébe való rendszertelen beleavatkozás, még ha ez utóbb jószándéku, de túltengő ügybuzgalomból adódik is, nem szolgálják az eredményés munkához elengedhetetlenül szükséges rend fenntartását, de az ezekből származó mulasztások ártanak az egyetem presztízsének is. Ha az egyetemen és igy a Rektori Hivatalban is van egy alaposan meghonolt és igy kidolgozott ügyrend és hatásköri ill. munkaköri beosztás, mint ahogyan tudomásom szerint van, úgy hiszem mindenkinek igen^összeszedetten és komolyan kell dolgozni, hogy a saját munkaköréből reáháramló feladatoknak maradéktalanul megfeleljen, s felesleges olyan kérdések iránt is behatóbb érdeklődést tanúsítani, amelj^ek nem taiboz-
