József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1994-1995, Szeged
1995. június 7., I. rendkívüli ülés
fi 43 5 ^ Rektor: 148 nyugdíjas foglalkoztattottunk van, amely havi 2.7 millió Ft-os bért jelent. Véleménye szerint 50-nél nagyobb arányban is el lehetne küldeni nyugdíjas foglalkoztatottat. A kiváltásukat meg kell vizsgálni, kérdés melyik variáció mennyibe kerül? Az aránytalanságot abban látja, hogy a 640 oktatóból el kellene küldeni 81 oktatót, az 1100 nem oktatóból pedig csak 6 fót. A nyelvpótlék kérdését nem tudjuk újratárgyalni, mivel törvénytelenséget nem követhetünk el. Varga Károly: Egyetért azzal, hogy ne elégítsük ki felajánlásunkkal a 79.5 milliót, hanem az állásoknak megfelelő bért közelítsük. Nem kell törekedni a hallgató- oktató arány javítására, mert ez csak nagyon rossz, esetlen, megideologizálása a pénzügyi elvonásoknak. Tiltakozik az ellen, hogy hallgatói létszámot emeljünk csak azért, hogy jobb színben tűnjünk fel. A minisztériumi levél mellékletében megadott normátívákkal végigszámolva a hallgatók - oktatók arányát kiderül, hogy a TTK-nál kb. 2/3-át kellene csak elvonni a közölt létszámmal szemben. A TTK-ra eső 40 elbocsátandóval szemben 30-nak kellene szerepelni. Egyes egyetemeknél, ahol 30-35%-os racionalizálási arányok jönnek ki nem hajtják végre ezt a redukciót, félve az ellehetetlenüléstől. Ebből kiolvasható, hogy kevesebb pénz fog befolyni, mint amire a Kormány számít. A JATE-nak csak 8%-kal kellett volna csökkenteni a létszámát, de 13%ot írtak elő. Elvileg rontani kellene az arányon, hogy ne mások terhét fizessük. A JATE 24%-kal alulfinanszírozott az országos áltálhoz képest. A 6 fő nem oktató dolgozó a minisztérium sajátos számítási módjából adódik (2 millió Ft-ot elosztva egy nem oktató dolgozó normatívájával) Az alulfinanszírozottság a végeredményben is megmutatkozik, ezért van szükség bizonyos átcsoportosításra. Rácz Béla: Néhány testvéregyetemek létszámarányát ismerteti. Pl.: a Göttingeni Egyetem 1995. évi tanrendjében a hallgatók - oktatók aránya 20. A Turkui Egyetem esetében ez a szám 14. A Zürichi Egyetem 8.1-vel szemben a Műegyetem arányszáma: 8.7. Ha tehát figyelembe vesszük a nemzetközi adatokat, kedvezőtlen a helyzetünk. Csirik János: Finn példát hoz az arányokra, majd Nyugat-európai példát említ. Közelebbről megnézve nem annyira negatív a kép Magyarországra nézve. Kérdés, hogy a Munkaügyi Központnak és az MKM-nek névszerinti listát kell-e küldeni? Abban az esetben ha most kis létszámú csökkentést hajtunk végre, akkor jövőre rosszabb helyzetbe kerülünk, mert a minisztériumi számítás alapja a hallgat-oktató arány. Fontos mérlegelni, hogy a JATE-nak hogyan fog emelkedni a hallgatói létszáma? A jövőre nézve a létszámarány lesz ismét a leépítési tényező. Ha a kormányzat számára nem folyik be az adott pénzmennyiség, akkor az arányok módosulhatnak. Rácz Béla: A diplomák száma a hallgatói létszámarány növelésével várhatóan nem fog emelkedni.
