József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged

I. kötet - 1993. december 16., IV. rendes ülés

jelenteni kell. Az adatok közlésének hiányában a munkáltató nem köteles munkaidő­kedvezményt biztosítani. Az adatok közlése azonban az alkotmányos jogok sérelmére nem vezethet. 2.6 Munkajogi védelem Mt. 28. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. A rendkívüli felmondás, illetve az ilyen tisztségviselővel szemben a Mt. 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervezetet előzetesen értesíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. (3) Amennyiben a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselő tevékenységét kifejti. Kjt. 10. § A közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell a választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazott elleni fegyelmi eljárás megindításáról. [23] Az önálló szervezeti egységek FDSZ tisztségviselői vonatkozásában az egyetemi SzB. Az egyetemi szintű testületek tisztségviselői vonatkozásában az FDSZ (országos) Intéző Bizottsága. [24] Az Mt. 28. § (2) bekezdésében szereplő időpontok megállapításának alapjául az egyetemi szintű testületek dokumentumai (jegyzőkönyvei) szolgálnak. [25] A kooptált szakszervezeti tisztségviselőt munkájával kapcsolatban ugyanazok a jogok illetik meg, valamint ugyanazon kötöttségek terhelik, mint a választott tisztségviselőt. III. rész KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása Kjt. 20. § (1) A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott. (2) A miniszter meghatározhatja azt a munkakört, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony. Ft. 15. § (1) A felsőoktatási intézményben — az intézményi tanács egyetértésével — nem magyar állampolgár is lehet oktató, vagy tudományos kutató; egyetemi tanár, vagy docens, illetve főiskolai tanár kinevezése azonban csak határozott időre szólhat. [26] Az Egyetemen a következő munkaköröket csak büntetlen előéletű személy töltheti be: — bármely oktatói vagy pedagógusi tevékenységet is magában foglaló munkakör, — bármely munkakör, amely vezetői, vagy magasabb vezetői beosztásnak minősül, — bármely kutatói munkakör — a központi és a kari könyvtárban betöltött könyvtári szakmai munkakörök, — gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintézői munkakör, — laboráns, — gondnok, — éjjeli őr, vagyonvédelmi őr, — portás, — takarító. 1.1 Kinevezés Kjt. 21. § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásban kell foglalni. (2) Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom