József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1989-1990, Szeged
1989. szeptember 28., I. rendes ülés
7 azt tartottam volna jónak, ha a három érintett (a két dékán és a lektorátusvezetó') keres megoldást a hasznosításra. Azt pedig nem tartom elfogadhatónak a Bölcsészkar számára, hogy a rektor és a jogi kar közti vitában áldozatként mondjon le az eredetileg neki szánt helyiségekről. Ti. a rektor úr előterjesztésének megvalósulása esetén a jogi kar nem mondana le a Petőfi sgt.-on lévő helyiségekről. Olyan helyzetben, amikor köztudomásúak az idegennyelvi oktatás nehézségei, amikor a minisztérium .anyagi erőfeszítéseket tett ennek feloldására, ilyen nevetségesen kis részesedéssel nem tudnánk a kar közvéleménye elé állni. így ha még az Egyetemi Tanács úgy is döntene, ezzel a döntéssel a BTK nem tud egyetérteni. Rektor: Az egyetemi épületek feletti rendelkezés jogát nem kívánom egyik vezetőtársamnak sem átengedni, egyedül az Egyetemi Tanáccsal vagyok hajlandó ezt megosztani. Megemlítem továbbá, hogy az előterjesztésem utolsó előtti bekezdésében ez áll: "A Központi Idegennyelvi Lektorátus megfelelő, végleges helyre kerülne; jelenlegi helyét a BTK - megnövekedett nyelvoktatási feladatait figyelembe véve - jól hasznosíthatná." Az Irinyi Kollégiumból kialakított termeket pedig mindhárom Kar hasznosíthatná. Még egyszer leszögezem: partikuláris érdekek által eltéríteni magam csak az Egyetemi Tanács határozata révén hagyom. Veres József: Tudomásom szerint másfél évvel ezelőtt az Egyetemi Tanács úgy határozott, hogy a gazdasági igazgatóság az Irinyi Kollégiumba költözzön át, és a határidő 1989. szeptember. Gyakorlatilag már kész helyzetnek kellene lenni, már költözniük kellene. Mi lenne akkor, ha már az épület átadásra várna, akkor is ezen vitatkoznánk? Ez ugyan szónoki kérdés, de az tény, hogy van egy jogerős egyetemi határozat erről. Ezt megváltoztatni csak egyetemi tanácsi határozattal lehet. Szalav Tstván: Én szomorú szívvel látnám, ha ezt a Rákóczi téri épületet nem kizárólag oktatási célra használnánk fel. Ugyanis ha most elkezdjük megint azt a játékot, hogy hová költözik a GH, akkor még előbbre is mehetnénk, és az egyetem egész helyiséggazdálkodását, rendezési tervét revízió alá vehetnénk. Meggyőződésem, ha a rektor úr olyan javaslatot terjesztett volna elő, mint amit Mikola dékán itt összefoglalt, azt az Egyetemi Tanács minden további nélkül elfogadta volna azzal, hogy van egy új épületünk, örüljünk neki, használjuk legjobb tudásunk szerint. A GH már elhatározott költözködésének a megváltoztatása - véleményem szerint - fölborítja az egész rendezési tervet és olyan kérdéseket is föl lehetne vetni, mint pl. a TTK B épülete, amely már régen meg kellett volna hogy épüljön, miért nem épült még föl. Számol-e az egyetem azzal, hogy az elkövetkezendő években új beruházást, új épületet nemigen fogunk kapni, viszont a hallgatói létszám a duplájára emelkedik? Ezért úgy gondolom, mindamellett, hogy egyetértek azzal, hogy a rektor ne engedje át senkinek az épületek fölötti rendelkezési jogot, az
