József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1989-1990, Szeged
1989. szeptember 28., I. rendes ülés
10 -látjuk, hogy a jogi kar jövője van veszélyben. Megmagyarázom miért. Az idén július 25-én az igazságügyi miniszter magához kérette a jogi karok dékánjait. Tájékoztatta őket arról, hogy a következő években a különböző jogterületek fejlődése azt kívánja, hogy legalább 35"40 %~kal bővítsék a hallgatói létszámot. (Ki kell alakítani az alkotmánybíróságot, cégbíróságot, három fokozatú jogorvoslati rendszert, közigazgatási bíróságot - s ehhez szakemberek kellenek.) A dologhoz az is hozzátartozik, hogy a másik 3 kar lényegesen kedvezőbb helyzetben van. (Pécsett megszerezték az MSZMP oktatási épületét, Miskolcon Közgazdaságtudományi Kart is alapítottak és már lépéseket tettek egy bölcsészkar létrehozására is, tehát helyük van; az ELTE jogi karának dékánja pedig fél éven keresztül keresett megfelelő épületeket a bővítésre. Tehát mindhárman végre tudják hajtani a bővítést.) Mi eddig büszkék voltunk, hogy az ország második jogi kara vagyunk a hallgatói létszámot és kar súlyát tekintve. így becsületünk is azt kívánja, hogy mindent megtegyünk a korszerűsítés érdekében. Ezen igyekezünk munkálkodni. Az egyetemnek - valljuk be - ölébe hullott egy épületbővítési lehetőség, így úgy tűnt, ezt a bővítést mi is végre tudjuk hajtani. Az első elhatározás az is volt, hogy ilyen célokra használtatik fel az újonnan megszerzett épület. így derült égből villámcsapásként ért minket, amikor közölték velünk, hogy fejlesztési lehetőségeinket át kell gondolnunk, és e fejlesztés nagy részéről le kell mondanunk. Hogy miért kell lemondani? Abban az esetben, ha a lektorátus és a két társadalomtudományi kar kerülne az épületbe, kapnánk ott annyi helyet, ahová az összes tanszékeinket el tudnánk helyezni, és még szemináriumi helyiségeket is kialakíthatnánk. A jelenlegi épületünkben kiürülő helyiségekből pedig nagy, egy 200 és egy 160 m2 területű termet alakíthatnánk ki. A gazdasági igazgatóság által kezünkbe adott Irinyi-tömb terveit átnézve, megmérve az alaprajzokat megállapítottuk, hogy ha minden közfalat is kilöknek, ha nem építenek be egyet sem a GH-nak kijelölt mostani területen, akkor egy 125 m2 -es, egy 142 m2 ~es és egy 70-80 m2 -es részt lehet kialakítnai. A mi hallgatói létszámunk viszont a következőképpen alakul: az első évfolyamon 166 hallgatónk van egy olyan teremben, ahová 140 hallgató fér be. Ha 40 %-kal kell növelnünk a létszámot, akkor 200 fölé kerül a hallgatók száma. A jogi karon ki tudnánk alakítani egy olyan nagy termet, ahol 200 vagy ha a Gazdasági Igazgatóság számításait vesszük alapul és 0,8 m2 ~t számolunk egy hallgatóra - 250 hallgatót tudunk leültetni. A 100, 125 m2-es tantermekben nem tudjuk őket elhelyezni, nálunk olyan a hallgatói összetétel. Azt meg lehet tenni, a rektor úr egyszer már javasolta, hogy bontsuk meg az évfolyamokat, de erre pedig emberem nincs, akkor ennek a személyi feltételeit kell megteremteni, és ennek a költségkihatásait senki nem számolja. Ez vezetett bennünket oda, hogy azt mondtuk, hogy a Gazdasági Igazgatóság által kigondolt elképzeléseket nem tartjuk célszerűnek. Az oktatási szempontokat, a jogi kari szempontokat figyelembe véve ezek a mi gondjainkra nem adnak megoldást,
