József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1989-1990, Szeged
1989. szeptember 28., I. rendes ülés
n elhibázottnak tekintjük ezt a javaslatot. Kollégáim azzal bíztak meg, hogy ezt az álláspontot képviseljem. És néhány személyes megjegyzés. Félek, hogy sértődés lesz belőle, ennek ellenére meg kell tennem. Azt gondolom, hogy ha mi az oktatási tevékenységünk megszervezését alárendeljük bármiféle más szempontnak (bár Szabó főigazgató úr nekem sokat segített, amikor azt mondta, hogy nem akarnak innen kiköltözni, de bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy a kollégái - vagy egy részük - nem egészen így gondolják, hiszen hallottunk olyat, hogy "milyen szépek azok a beépített szekrények a Rákóczi téren, milyen kár lenne azokat kidobálni, ők milyen jól tudnák használni; milyen jó a sok telefon stb.), prioritást adunk egy olyan intézményben, amelynek az az alapvető feladata, hogy az oktatást szervezze, az ehhez szükséges alapvető feltételeket biztosítsa, akkor én ennek az egyetemnek a jövőjét nem látom nagyon jó pályán haladónak. Aztán úgy érzem, az oktatási teljesítmények lebecsülése is benne van ebben az elgondolásban. Jóllehet mindenki számára világossá tettük, hogy milyen többletfeladatokat vállaltunk, hogy nem luxusból akarunk területeket szerezni, hanem a feladataink igényes ellátásához szeretnénk biztosítani igényesen a feltételeket. Meg is adatott erre a lehetőségünk, a sors kegyes volt az egyetemhez, és most, amikor látjuk kicsúszni mindenféle kósza ötletek nyomán a lehetőséget a kezünkből, nem tudunk belenyugodni. Elhangzott, hogy az Irinyi épületben ki lehetne alakítani sokcélú hasznosításra alkalmas termeket mindhárom kar számára, egyaránt közel van, egyformán jó lehetőség lenne. Én ettől borzasztóan félek. Hiszen az alapvető döntési jogköröket szándékunk szerint - le akarjuk az egységeknek adni. (Ók határozzák meg a felvételi keretszámaikat, ők alakítják ki a tantermeiket.) Az egységeket összeragasztjuk, ez a struktúra föltételez egy "jóságos nagybácsit", aki az egységek között igazságot tesz; abban az esetben azonban, ha ebbe a játékba belemegyünk, ahelyett hogy világosáé válnának a felelősségi viszonyok, káosz lesz, taktikázás lesz. Ellenzem, hogy itt egy nagy vitateret nyissunk. Egyetértek a rektor azon megállapításával, hogy nem szabad fixáltnak tekinteni a termeket, de úgy gondolom, hogy ugyanez a testület évente, kétévente, amikor szükség van rá - átcsoportosítást hajthat végre. Mindezeket összegezve az egyik javaslatom az, hogy az Egyetemi Tanács a rektor úr és Mikola Tibor javaslatából készítsen egy mixtúrát: az Egyetemi Tanács bízza meg az egyetem rektorát a kérdés eldöntésével, de kösse ki, hogy az épületet az eredeti koncepciónak megfelelően a három egység céljaira lehet felhasználni és ezután a kérdést az érintett egységek egymás között rendezzék. Rektor: Szeretném megemlíteni, hogy Czúcz Ottó dékán szavaiból egy olyan egyetem képe bontakozik ki, amelynek én magasabb tisztségviselője nem kívánok lenni. Ezért tehát tiszetelettel megkérdezem Czúcz Ottót, fenntartja-e azt a megjegyzését, amellyel javaslatomat "mindenféle kósza ötletnek" nevezte?
