József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1988-1989, Szeged

1989. június 8., VI. rendes ülés

10 Úgy képzelem el, hogy az Egyetemi Tanácsnak ennek érdekében három egyenlő részből kellene állnia: az első rész - aki az egyetem hivatalból való képviseletére jogosult; a második - az egyetemen választott oktatók (a választásra nézve kikötést nem szabad tenni); a harmadik rész - a hallgatók. Én ugyanis nem tudok elképzelni olyan Egyetemi Tanácsot, ahol nincsenek jelen a hallgatók. Ha úgy tetszik, ez egy "háromkamarás" elkép­zelés, aminek az is az előnye, hogy e 3 testület-rész önállóan is ülésezhet. Mindháromnak legyen egy-egy titkára, ők egyez­tetnek, és nem is biztos, hogy mindig össze kell ülnünk (ti. az egész Tanácsnak). Szükségesnek tartom, hogy bizonyos ügyekben jelen legyen a tagok 2/3 része, továbbá a póttagság intézményét nem tudom elfogadni. Végül egy megjegyzés arról, hogy szükség van-e, hogy bele­szóljunk egymás karainak a dolgába. Szerintem, ha az adott karon nem tudnak dönteni, igenis kerüljön ide az ügy, és itt dőljön el a kérdés. A Marxista Tanszékcsoport jövőjével kapcsolatos, a koncep­cióban vázolt elképzelést el tudom fogadni, de van egy másik javaslatom is, éspedig hogy létesüljön egy Általános Kar, amelyben nemcsak a jelenlegi tanszékcsoport tanszékei vesznek részt, hanem azok is, amelyek több karon oktatnak, tehát pl. a Pedagógia Tanszék, a Nyelvi Lektorátus (amelynek nevéből törölném az "idegen" jelzőt) stb. Kovács István: Én úgy éreztem ebből a koncepcióból, hogy az autonómiára törekszik még akkor is, ha ez most némely jog­szabállyal, törvénnyel ellentétes. De feltehetően ha lesz tör­vény, abban is benne lesz ez, sőt azt sem tartom kizártnak, hogy a majdani Alkotmány is elismeri az egyetemek autonómiá­ját. A hatáskörökről annyit, hogy nem feltétlenül kell levinni alsó szintre a döntést. Nem tudom elfogadni azt, hogy "nem szavazok róla, mert nem értek hozzá". Vagy megbízom abban, aki ezt elő­terjeszti, aki ért hozzá, vagy nem. És tudomásul kell venni, hogy az egyetem szereplői a hallgatók és a professzorok. Őket nem lehet kihagyni a döntésekből, ez teljességgel elképzelhetetlen. Hiszen végső soron a pro­fesszorok is a hallgatóért vannak! És egyébként ennek hagyo­mánya is van nálunk, hiszen például amikor Debrecenben 1943- ban feloszlattuk a Turul Szövetséget, mi is beleszóltunk a professzorunk kiválasztásába. Ami a kamarákat illeti, nem tartom egyértelműen elvetendőnek a több kamarás felállást, annyit mindenesetre megér, hogy gon­dolkodjunk rajta. A tanszékvezetők kiválasztásánál jónak tartom ezt a két fóru­­mos rendszert, hogy a Kari Tanács arra tekintettel szavaz, hogy ez még az Egyetemi Tanács elé kerül. Czúcz Ottó: Attól óvnék mindenkit, hogy valamiféle tértől és időtől elvonatkoztatott SzMSz-t alkossunk. Ugy vélem, ez a koncepció számol a jelen lehetőségeivel, igyekszik tágítani a

Next

/
Oldalképek
Tartalom