József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1988-1989, Szeged
1989. június 8., VI. rendes ülés
10 Úgy képzelem el, hogy az Egyetemi Tanácsnak ennek érdekében három egyenlő részből kellene állnia: az első rész - aki az egyetem hivatalból való képviseletére jogosult; a második - az egyetemen választott oktatók (a választásra nézve kikötést nem szabad tenni); a harmadik rész - a hallgatók. Én ugyanis nem tudok elképzelni olyan Egyetemi Tanácsot, ahol nincsenek jelen a hallgatók. Ha úgy tetszik, ez egy "háromkamarás" elképzelés, aminek az is az előnye, hogy e 3 testület-rész önállóan is ülésezhet. Mindháromnak legyen egy-egy titkára, ők egyeztetnek, és nem is biztos, hogy mindig össze kell ülnünk (ti. az egész Tanácsnak). Szükségesnek tartom, hogy bizonyos ügyekben jelen legyen a tagok 2/3 része, továbbá a póttagság intézményét nem tudom elfogadni. Végül egy megjegyzés arról, hogy szükség van-e, hogy beleszóljunk egymás karainak a dolgába. Szerintem, ha az adott karon nem tudnak dönteni, igenis kerüljön ide az ügy, és itt dőljön el a kérdés. A Marxista Tanszékcsoport jövőjével kapcsolatos, a koncepcióban vázolt elképzelést el tudom fogadni, de van egy másik javaslatom is, éspedig hogy létesüljön egy Általános Kar, amelyben nemcsak a jelenlegi tanszékcsoport tanszékei vesznek részt, hanem azok is, amelyek több karon oktatnak, tehát pl. a Pedagógia Tanszék, a Nyelvi Lektorátus (amelynek nevéből törölném az "idegen" jelzőt) stb. Kovács István: Én úgy éreztem ebből a koncepcióból, hogy az autonómiára törekszik még akkor is, ha ez most némely jogszabállyal, törvénnyel ellentétes. De feltehetően ha lesz törvény, abban is benne lesz ez, sőt azt sem tartom kizártnak, hogy a majdani Alkotmány is elismeri az egyetemek autonómiáját. A hatáskörökről annyit, hogy nem feltétlenül kell levinni alsó szintre a döntést. Nem tudom elfogadni azt, hogy "nem szavazok róla, mert nem értek hozzá". Vagy megbízom abban, aki ezt előterjeszti, aki ért hozzá, vagy nem. És tudomásul kell venni, hogy az egyetem szereplői a hallgatók és a professzorok. Őket nem lehet kihagyni a döntésekből, ez teljességgel elképzelhetetlen. Hiszen végső soron a professzorok is a hallgatóért vannak! És egyébként ennek hagyománya is van nálunk, hiszen például amikor Debrecenben 1943- ban feloszlattuk a Turul Szövetséget, mi is beleszóltunk a professzorunk kiválasztásába. Ami a kamarákat illeti, nem tartom egyértelműen elvetendőnek a több kamarás felállást, annyit mindenesetre megér, hogy gondolkodjunk rajta. A tanszékvezetők kiválasztásánál jónak tartom ezt a két fórumos rendszert, hogy a Kari Tanács arra tekintettel szavaz, hogy ez még az Egyetemi Tanács elé kerül. Czúcz Ottó: Attól óvnék mindenkit, hogy valamiféle tértől és időtől elvonatkoztatott SzMSz-t alkossunk. Ugy vélem, ez a koncepció számol a jelen lehetőségeivel, igyekszik tágítani a