József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1988-1989, Szeged
1989. június 8., VI. rendes ülés
9 Pál József: A koncepció egy kalap alá veszi az érdekképviseletet a politikai szervezetekkel, pedig lényeges különbség van köztük, és mindkettőt igyekszik kívül rekeszteni. Az érdekképviselet kiiktatása a felvilágosult abszolutizmus 18. századi államformáját idézi. Szükségesnek tartom, hogy az érdekképviselet ( nem biztos, hogy ez a szakszervezet) helyet kapjon az SZMSZ-ben. A MK 1989. március 25-i számában az 1989. évi V. tv. a következőket írja: " a dolgozók közösségét egyetértési jog illeti meg a ... szervezeti és működési szabályzatnak a dolgozók vezetésében való részvételét megállapító szabályai tekintetében Tehát a dolgozóknak egyetértési joguk van, hacsak nem vagyunk teljesen ex lex állapotban. Nem világos, hogy az Egyetemi Tanács parlament vagy minisztertanács jellegű lesz-e. Az egykamarás felépítés szimpatikus, de nem tudom, miért kellene akadémikusokat, akiknek inkább az Akadémiához van közük, Egyetemi Tanácsi részvételre kötelezni "alanyi jogon". Én kizárólag a rektornak adnám meg azt a jogot, hogy hivatalból egyetemi tanácstag legyen, mindenki mást választani kell. Rektor: Az egykamarás rendszer jól működhetne úgy, hogy az egyetem állami vezetése (rektor, dékánok, főtitkár, gazdasági főigazgató) nem választott vagy szavazati jogú tagja lenne a Tanácsnak, hanem úgy vennének részt az üléseken, mint a miniszterek a parlamentben. Tehát lehetne tőlük kérdezni, lehetne őket "megtámadni", részt vennének a vitában, de a választott tagok döntenének. Bodnár László: A legalapvetőbb koncepcionális kérdésnek az autonómia és a demokrácia kérdéseit tekintem, s az autonómiával összefüggésben az egyszemélyi felelősséget. Ki kell alakítani a demokratikus döntéshozatali síkokat, s ehhez bizonyos jogszabályok változása elengedhetetlen. Olyan Egyetemi Tanácsot tudok elképzelni, ahol minimális a tagság, de azok - a rektoron kívül - választás útján kerülnek be. Tehát hivatalból semmiféle társadalmi szervezet nem kerülhet be. Ezeknek eddig egyetértési joguk, quasi vétójoguk volt, ami tarthatatlan. Ez funkció tévesztés. Hiszen nekik nem lehetnek munkáltatói jogaik munkáltatói kötelezettségek nélkül. Az Egyetemi Tanács szervezetére nézve - számomra nem vitatéma a kétkamarás felépítés, de azt megfontolásra javaslom, hogy a hivatalnokokból (állami vezetés) olyan Rektori Tanácsot kellene létrehozni, amelynek van döntési jogköre is bizonyos kérdésekben. Róna-Tas András: Szerintem világosan tisztázni kellene néhány elvi dolgot. Mindenekelőtt meg kell különböztetni az oktatás érdekét az oktatók érdekétől, ugyanis ez volt a legnagyobb problémája az eddigi SZMSZ-nek. Az oktatók, a hallgatók érdekvédelmét erre hivatott szervek végzik, és ez nem az egyetem ügye, csak annyiban, hogy milyen a viszony közte és e szervezetek között. Az oktatás érdekét azonban ki fogja képviselni?
