József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1988-1989, Szeged
1989. június 8., VI. rendes ülés
7 Pál József: A koncepció kialakításakor figyelembe vettek-e más (külföldi) egyetemek statútumait ? Gulyás Sándor: A kétkamarás egyetemi tanácsra vonatkozóan: ha összeszámolom, hogy kik lennének tagjai, kb. 100 fő jön ki. Ez operatív testület lenne? A 10. pont - a közgyűlés. Ez is óriási létszám, kb. 2000 ember. Hogyan lehet ezt realizálni? Kibérelnénk a sportcsarnokot? Még oda sem férnek el ennyien. Szalav István: Ugyancsak a közgyűlésről. Ha a rektort a közgyűlés választja (3. pont), akkor hogyan vetheti föl a bizalmi kérdést az Egyetemi Tanács? Itt ellentmondást érzek. Kocsondi András: A két kamaráról: a létszám mellett az is felvetődik, hogy ellentmondásos a hatáskör. Ugyanis tételesen szerepel több feladat, majd a magyarázatban, hogy ez tekintélyes emberekből álló testület, viszonylag kevés érdemi döntési területtel. Kárász Agnes: Az ifjúságra mennyire számítanak az Egyetemi Tanácsban? Hiszen itt leszögezték, hogy a Hallgatói Tanács hiavatalból nem delegálna képviselőt! Tóth Károly: Válaszolok röviden a kérdésekre. Más egyetemek: a koncepciónál nem használtunk, a szövegezésnél vesszük igénybe statútumait. A kamarákról: az első kamaránál nem létszámot soroltunk föl, hanem jeleztük, hogy kb. milyen legyen az összetétele. A közgyűlésnél is ez a helyzet - rész-közgyűlések formájában lehetne megtartani, egységenként, csoportonként. Közgyűlés - rektor - rektor leszavazása: csak egy felvetés volt, hogy a rektort a közgyűlés válassza, azonban a rektor kinevezésének szigorú szabályai vannak, amelyeket nem biztos, hogy át tudunk lépni. Ha igen, akkor kell pontosítani a választás, leszavazás szabályait. A kamarák hatásköre: szűkebb az első kamara hatásköre a másodikéhoz képest (és a jelenlegihez képest). Ifjúság: nem lenne hivatalból tag, hanem a választáson keresztül képviseltetnék magukat az egyes szervezetek. Rektor: Ami más egyetemek statútumait illeti, az érdemi munkához beszerzünk ilyeneket olyan egyetemektől, akikkel szerződéses kapcsolatban állunk. Azért tőlük, mert vannak olyan egyetemek, ahol nem vennék jónéven, ha ez iránt érdeklődnénk, hiszen némelyik titkosan kezeli a statútumát. A testületekre nézve: nem kívánunk nagy létszámú testületet létrehozni. A felsorolás példálózó, nem jelenti az összes akadémikust, tanszékvezetőt stb. A közgyűlést valóban egy sportcsarnokban lehetne megtartani, de egyéb módon is. Itt felvetődik a határozatképesség kédése is. Ennek a szabályait rögzíteni kell, mert az is elképzelhető, nx
