József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1987-1988, Szeged
1988. június 2., VI. rendes ülés
14 félév anyagából vizsgáznak. Mindenesetre a továbbiakban sem térek el attól, hogy ilyen hosszú időszakkal próbáljam oktató társaimat rávenni arra, hogy olyan szabályzatot hozzanak létre, amelyben kevesebb félév anyagából kell egyidejűleg vizsgázni. A hat hetes vizsgaidőszak nekem hosszúnak tűnik. Kérem a Tisztelt Egyetemi Tanácsot, hogy a KISZ Bizottság vétóját ne fogadja el. Csordás István: Mi ezt a javaslatot a hallgatók többségével megtárgyaltuk és olyan vélemény alakult ki, hogy ez a javaslat ideiglenes jelleggel mostanra vonatkozzon, mivel azt tartjuk garanciának. Ezeknek a betartása, a betartatására vonatkoznának. Ez esetben nincs szükség arra, hogy a hosszabbítás létrejöjjön. Itt ugyanis ezekkel az összevont vizsgákkal jön ki ez az átlag. Egy szigorlat szerepel dupla tananyaggal, dupla vizsgamennyiséggel. Bodnár László: Messze nem értek egyet azzal, hogy intézményesen 6 hétnél is hosszabb vizsgidőszak legyen bármilyen szakon és bármilyen évfolyamon. Szeretném emlékeztetni az Egyetemi Tanács tagjait, hogy 1985. decemberében a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat az eredeti tervezetben 4, kivételes esetben 5 hét időtartamú vizsgaidőszak szerepelt. Akkoriban a hallgatóink és a KISZ képviselői nem alaptalanul érveltek amellett, hogy mindaddig, amíg olyan tantervi és tantárgyprogram-korszerűsítési feladatokat nem tudunk elérni, hogy valóban biztosítható legyen viszonylag kevesebb vizsgaszámmal, egy 4-5 hetes vizsgaidőszak realitása, és addig indokolt a 6 hét vizsgaidőszaknak a meghosszabbítása. Ez lett az eredménye annak, hogy most olyan körülmények között kell vizsgázni a hallgatóknak, amilyen körülmények között most vizsgáznak. Ha ezen javítani tudunk, az akkori felfogás szerint is, nem indokolt még a 6 hét vizsgaidőszak megtartása sem. A másik, amire hivatkozik a KISZ Bizottság vétója - speciális körülmények fennforgása stb. - vissza lehet keresni az Egyetemi Tanács jegyzőkönyveit és az előmunkálatok jegyzőkönyveit, hogy ezek a speciális körülmények nem arra vonatkoznak hogyha 5-nél több vizsga van pl., hanem valóban olyan speciális körülményekre, mintha valaki három szakon végez, vagy részképzés stb. esetén. Rektor: Ha a felsőbb KISZ-szervekhez vagy Minisztériumhoz fordulnak a hallgatók, azzal a kérelemmel, vagy javaslattal, hogy az egyes vizsgaidőszakban leteendő vizsgákra legyen az eddiginél valamivel konkrétabb határ, az ilyen típusú javaslattal egyet tudnék érteni. De hogy évről-évre őjabb és őjabb módon deklaráljuk, hogy a vizsgaidőszak rétestészta, ami megállapodás kérdése a hallgatók és az oktatók között, amely képtelen állapot - máshol a világon seholsem érvényesül - ezzel nem tudok egyetérteni. Egyetértek azzal, hogy bizonyos politikai helyzetben a hallgatóság ilyen típusú jogokat kapott Magyarországon, amely jogokkal a világon másutt nem rendelkezett. Ennek az alapja az volt, hogy nem volt megfelelő optimizmus az oktatási hatóságban a magyar államigazgatás és a társadalmi intézményrendszer reformjának megvalósíthatóságára vonatkozóan. Ök úgy gondolkodtak, hogy minél több hallgató kerüljön be az Egyetemi Tanácsba vitatkozzon az öregekkel, tanulja a térdig érő demokráciát ott, majd mikor kikerül az egyetemről akkor a közéletben már, mint leendő értelmiséginek, súlya legyen és akkor ilyen módon fejlődjék ki a demokratikus közélet az országban. Úgy látom a pártértekezlet után, hogy erre közelebbi lehetőségeink is vannak. Tehát ezért arra kérem Tisztelt Hallgató Kollegáimat, hogy kétségtelenül jelentős jogaikkal, önmérséklettel éljenek. Csordás István: Ebben a beszámolóban a jogi kari sajátosságok nem szerepelnek. Azt állapítottam meg, hogy a következményeit nem széleskörűen mérik fel. Negyena
