József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1986-1987, Szeged
3 - Oldalszámok - 450
HSc Balázs Mihály: Az a véleménye, hogy az SzMSz-szel kapcsolatos felgyorsított munka eredménye egy elfogadható szabályzat születése, de egyben jelzi, nincs minden rendben a hallgatókkal való egyeztetés terén. Javasol szeptember-október hónapokban a hallgatókkal való önkritikus beszélgetést. Másik javaslata annak megfontolása, hogy a szabályzat ne zárja ki a tanszékek másképp való összerendeződésének a lehetőségét. A 33. §. b/ pontjával kapcsolatban kéri, hogy a kari keret ne 5, hanem 7 tag legyen. További megjegyzése: a szabályzat működésének egy év után történő felülvizsgálatát túl korainak tartja, szerinte legalább két év szükséges. A tanácstagok mandátumával kapcsolatos propozíciója: egységes, mindenkire vonatkozó újraválasztás legyen. Papp Ignác: Ismerteti az Állam- és Jogtudomnyi Kar SzMSz-szel kapcsolatos álláspontját. Véleményük szerint nem szükséges az összes tanszékvezető bevonása a kari tanácsba. Túl magas lesz a létszám, 30 fő, ami nehezíti a hatékony munkát. A kari tanács álláspontja szerint indokolt és szükséges a tanszékcsoportok fenntartása az eddigi tartalommal. Rektor: Véleménye szerint a Kar ezt a problémát rögzítse a kari szabályzatban. A jogi kar sajátos érdekeivel - szerinte - jobban összefér a szakcsoport elnevezés. Balázs Mihály javaslata ellen sincs kifogása, legyen a 32. §. 2/b pontban 7 tanszékvezető Seres László: Javaslata, hogy a 1/3. § megfogalmazásán módosítson a Tanács ílymódon: - "társadalmi és termelési szakemberek, közöttük középiskolai tanárok". Az 5. § b/ pontja - tekintettel az egyetemi alapfeladatok sorrendjére, oktatónevelő és tudományos kutatómunka, előzze meg az a/ pontot. A 8. §-sal kapcsolatban az a benyomása, hogy túl sok az Egyetemi Tanács döntési hatásköre, illetve átfedések vannak az 1-es és 2-es pontban felsorolt hatáskörökben. Példaként említi meg az 1/b és 2 pontban a gazdassági, beruházási és pénzügyekre vonatkozó hatásköröket. Rektor: Megjegyzi, hogy a 8. §. szövegezését szószerint átvették a minisztériumi szabályzatból. Javasolja, hogy az 1/b pont második része kerüljön át a 2. pontba. Seres elvtárs első javaslatával ellentétben a tanárok és jogászok kiemelését feltétlenül indokoltnak tartja. Seres László folytatja: Nem ért egyet a 11. § b/ pont megfogalmazásával. Az egyetemen nemcsak oktatói, hanem nevelési és kutatási kérdésekben is állást kell foglalni . Rektor: Oktatáspolitikai érdek helyett egyetempolitikai kifejezést javasol, vagy az egyetem alapvető tevékenységeit. Burger Kálmán: Összehasonlította a József Attila Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Kossuth Lajos Tudományegyetem SzMSz tervezetét és megállapította, hogy a JATE-jé a jobb, mert rugalmasabb és jobban kihasználja, amit a központi szabályzat lehetővé tesz. A 41. §-sal nem ért egyet. Kb. 3 olyana tanszék van a JATE-n, ahol tanszéki tanácsot kell létrehozni. A központi rendelkezés hibájának tartja, mert túl sok tanácskozást tesz szükségessé. Javasolja a "kell" helyett "lehet" szerepeltetését, melynek alapján az illetékesek döntsék el, hogy szükség van-e rá. Példaként említi a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéket, amely 50 fős és ahol hatféle szakot tanítanak. Ki dönti el, ki kerüljön a tanszéki tanácsba, ki maradjon ki. Minden tanszéken elegendő az oktatói értekezlet. A 19. oldal 42. §-ával kapcsolatban megjegyzi, hogy egy állami szervnek nem lehet egyetértési joga. Például: a tanszék költségvetésének felosztásakor később a szabályzatban a tanszék vezetője dönt.
