József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1985-1986, Szeged

sőoktatási intézmények színvonalát az egyetemekéhez közelíti. szervezete és vezetése IV/A. A hatáskörökre és az utasításadási jogkörre vonatkozó 2 . és 3 . pont álláspontunk szerint - azáltal, hogy a rektor utasitásadási jogköre a jövőben nem terjedne ki azokra a kér­désekre, amelyekben a döntést jogszabály vagy az intézményi szabályzat másra ruházza át - nem biztosítja, hogy a rektor az intézmény felelős vezetője legyen. IV/B/2. Feltétlenül tisztázandónak tartjuk, hogy mit ért a koncepció a szakmai testület megfogalmazáson. A tudománye­gyetemeken, a több profilú intézményekben egyetlen ilyen szak­mai testület nem is képzelhető el, s akkor a koncepcióban is a többes szám használata ajánlatos. Az intézményi tanácsok összetételére vonatkozó "A" és "B" változattal szemben komoly aggályaink vannak. Mindkét változat a tanács létszámának felduzzasztásához vezet, s ez veszélyezteti a testület működőképességét. A legnagyobb prob­lémát azonban véleményünk szerint a külső szervek képviselői­nek nagy létszámú bevonása okozza. Úgy véljük, hogy ezáltal az intézményi tanácsok összetétele oly mértékben megváltozik, hogy a tanácsok képtelenek lesznek betölteni funkciójukat, holott az intézményi tanáceok feladatai jórészt változatlanok marad­tak. A külső szervek képviselőit helyesebb lenne a szakmai testületek munkájába bevonni, ahol a konkrét kérdésekben sok­kal hatékonyabb együttműködést lehetne kialakítani. A bizott­ság megfontolandónak tartja "két kamarás" intézményi tanács létrehozását. Ebben a szisztémában az egyik kamarában kapná­nak helyet a tanszékek és a hallgatóság képviselői, mig a másikban a hivatalbóli tagok. A jogkörök megfelelő elhatáro­lásával /általános kérdések - operativ kérdések/ működőképes testület jönne létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom